Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Bezerédy Győző: Baranya megye községeinek feudális-kori pecsétéi

Magyarmecske pecsétjénél. Igen sok azonosság van Ujmindszentével : 1. azonos a két pecsét mérete, 2. azonosak a betűtípusok, 3. egyformán latinosított a falu megjelölése: UJMINDSZENDIENSE, MECSKEENSE, 4. a két eke rajzolatja, annak típusa teljesen azonos, 5. a két község között 7.6 km a távolság. Mivel a két pecsét elkészülte között 40 év telt el, ez valószinütleniti azt, hogy egy személy készítette el a két vésetet. Inkább az a valónü, hogy a közelben levó' Magyarmecske pecsétjét 1754-ben Ujmindszent falu vezetó'i lemásolták. Ezt támasztja alá a két véset közötti technikai eltérés is. Magyarmecske pecsétje rusztikusabb, nehezebb kéz munkája. Hernádfa és Ujmindszent pecsétjén az évszám is igazolja az idókülömbséget. Piskónak viszont teljesen eltéró' stílusú pecsétje van. Állított elipszisü, nincs körirata. Körbe mintegy koszorúba fogja a szárán átvetett és átkötött két pálmaievei, melyek fent teljesen összeérnek. A pálmakoszoru alsó harmadában szántóföld, rajta eke. Fent viszintesen az irás: PISKU Azonos témájú pecsétek között is lehetnek olyan hatalmas eltérések, melyek teljesen kizárják ugyanazon mester személyét, vagy a pecsétkép másolatát. Jellemző' példa erre Magyarhertelend és Nagypeterd (elsó') pecsétje. Bár mindkét pecsét rajzolatának központi figurája egy korsó, mégis ezen kivül semmi azonosság nem található a két falu között, só't maga a két korsó is alapvetően különbözik egymástól. Nagypterd pecsétje a XVIII. század közepén készülhetett. (1774-es iraton található) Tipikusan barokk pecsét. A kancsó nyugtalan, hajlékony vonalaival (pl. a füle) a beló'le kihajló növények pálmafüzér formája stb. következtetnek erre. Mérete: 16x18 mm-es állított elipszis. Benne egymáson átvetett szárú két pálmaág van. Közte szélestalpu, hasas, két fülével eró'sen hajlított kancsó szájából különböző' (nehezen meghatározható növények hajlanak ki.) A középső' növény egész a pecsét felsó' széléig emelkedik, fenn hatalmas — napraforgószerü virága van. A virág két oldalán D és A betűk. Magyarhertelend pecsétjén még több, a kép elrendezésében mégis nyugodtabb. A kancsó is klasszikusabb vonalú. Elrendezésében a szimetrikus elv érvényesül. Betűi jól olvashatók, és az egésznek vésési technikája igen jó, gyakorlott mesterre vall. Mérete 22 mm-es átméró'jü, a szélén pontozott kör. Körirata: MADYAR HÜRTELENT Pcsétképe: kétoldalt 2-2, egy kisebb és egy magasabb búzakalász, lent szárával egymáson átvetve. Benn egyfülü, talpas, hasas, magasnyaku korsó. A korsó fölött ekevas és csoroszlya. A legtöbb faluban a mezőgazdasági jelleg dominál, ez is került a pecsétre. Az igazsághoz tartozik az is, hogy igen sok falu esetében nem is lehetett találni más ennél különösebb ismertetőt. Ahol lehetett, ott a pecsétnyomóra rá is kerültek ezek. Erre példa Tapolca pecstje. A Baranya megyei Tapolca (Siklóstól délkeletre) is fürdőjéről volt nevezetes, (neve is ezt mutatja.) Ezt vésték a falu pecsétjére is. Mérete 25-mmes, a szélén pontozott kör. A körirat 3 mm-es szalagban van: . SIGILLUM. GERM. NAGYFALUENSE 1726 (Elnevezéséven érdekes módon Németnagyfa lut emlit és latinosan írja. A két közelálló faluról van szó, Pecsétképben fürdőmedence látszik a benne hullámzó vízben 3 fürdőző alak, fenn 2 köralaku forrásból (vagy folyóból) ömlik a víz a medencébe, középütt a medencéből lépcső vezet ki a cserépzsindelyes, tég-