Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Bezerédy Győző: Baranya megye községeinek feudális-kori pecsétéi

melyen Oyto felirat található. Old község a XVIII. század végén és a XIX. században az iratokon, az 1828. évi regnicolaris conscriptioban is Old, legfeljebb Ol Id néven szerepel. Ugyanígy a II. József 1784-1787. évi összeírásán, valamint a falu 1767. évi urbáriumában is. A XVIII. századi összeírásokat vizsgálva azonban a falu meglepően más néven jelentkezik. 1752-ben az Eszterházy birtokhoz tartozó mai Old község neve Ujtó, 1748. eló'tt Veteránibirtokhoz tartozott és Ujtó néven szerepelt, 1728-ban Uytó, 1727-ben Uytó, 1723-ban Uitó, 1713-172l-ben Uitó, az 1720. évi regnicolaris conscriptioban Ujtó. Tehát a falunév megváltozása után is a pecséten levó' régi nevet használták s ezért, bár év megjelölés nélküli a XIX. században az nem készülhetett. 1727-ben az y-ra ugyanúgy két pontot tettek mint a pecséten. A 30-as évek eló't irták csak y-nal a falu nevét, tehát a pecsét-nyomó nem készülhetett a század második felében sem. A török utáni elsó' összeírásokban is szerepel. Az 1696-os Portalis összeírásban a fiskális (kincstári) birtoknak jelzett falu Uytó néven fordul eló'. Pesty szerint a régi Ujtó és még ma is Ujtónak nevezett puszta helyén állott. Ujtót szerinte Ojtónak is használták. Az 1860. évi úrbéri térképen Torjánc mellett a mai Old községtó'l délre szerepel Ujtó puszta és Ujtó düló'. Feltételezhetően ott lehetett a régi falu. Nevét a közelében levó' tóról, vagy a Dráva tónak nevezett holt-ágról kapta. (A többi tó, vagy holtág a Kerektó, Füzestó, Pápató, Szigettarka-berek, Csatornádüló', Piókás-völgy stb») A kérdés most az^ hogy ez egy falu volt-e mindig, vagy két faluból alakult? Pesty szerint a falu a török alatt háromszor változtatta helyét. Ezt látszik alátámasztani Fényes Elek is. Szerinte Old más néven Újfalu. Tehát a helyváltoztatás során a régi Ujtó helyett Újfalu lett a falu neve. Csakhogy még a XVIII. századvan is Ujtó a falu neve. Az 1554. évi török defterben Ujtó és Od is szerepel. Az 1564-es dicális conscriptioban külön-külön említik Old és Ujtó falvakat. 6 Az ujtó egyértelmű. Az Öd régies Old. Abban az időben a falvak igen gyakran változtatták a helyüket. Itt is ez történt, amihez hozzájárult a török veszély is. Mivel a Drávamenti holtágak között jobban meg lehetett bújni, akik a zavaros időket átvészelték, Ujtóba menekültek. A XIX. században a falu ismét visszaköltözött a régi helyére, amit ismét Óidnak nevezték el. Valószínű igen kevesen maradtak meg, s Így egy faluba olvadtak össze. Pecsétet azonban ujat nem csináltattak, maradt a régi: Oyto. feliratú. Ez a pecsét tehát mindenképpen egy megszűnt falu pecsétje. Az 1720-as években még gyakran eló'fordult, hogy nincs egy falunak saját pecsétje. Ilyenkor a szomszéd községét használják. Gyümölcsény egyidó'ben Szatína pecsétjét használta. Ez azonban nem tartott sokáig. Nehézkes is volt és sértette az elöljáróság tekintélyét is. A 30-as években ujabb vésetek készültek, a 70-es években már volt olyan falu is, mely a másodikat véseti ki, só't a század végén ismét ujakat készítettéinek. Mi az oka a gyakori változtatásoknak? 1. A használattól elkopott, vagy ha vasból készült, elrozsdásodott az eredeti. (Pl. Pécsvárad ma is meglévő' nyomója eró'sen rozsdás.) Abban az ideiben nem volt olyan nagy az iratforgalom, hogy a véset nagy kopásnak legyen kitéve, és mivel a dúcok csak elvétve készültek vasból, a tömeges rozsdásodás veszélye sem állhatott fenn. (A legtöbb nyomó rézbó'l készült. ) 1