Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Bezerédy Győző: Baranya megye községeinek feudális-kori pecsétéi

2. A zavarosabb időben gyakran elvesztek a pecsétnyomók. 3. A telepítések soron vált szükségessé a körirat, esetleg a kép ...megváltoztatása . A községi pecsétek készítői a legtöbb esetben nelyi kovácsmesterek voltak. A véset készítése azonban vízonyos fokú technikai felkészültséget, ugyanakkor gyakorlatot is igényelt. Nem minden kovácsmester tudta elvállalni ezért ezt a munkát. Az ügyesebbek viszont több faluét is elkészítették. Az ilyen kovácsnak híre ment és ilyenkor nem volt hiány a megrendelőkben. A jobb mester a megrendelői igényeKnek megfelelően,illetve a saját fantáziája alapján váftoza

tos véseteket készített. Igen gyakran azonban csak a szűk fantázia- kész létből gazdálkodtak s nehezen tértek el a -megszokottól... A mesterek azonos vésési technikával készült vésetei, azonos betűtípusai, pecsétképei árulják el a pecsétnyomók. közötti hasonlóságot. Egyik-másik nyomat annyi technikai és -tárgyi azonosságot, árul el, hogy aztcsak ugyanas a mester készíthette. Vajszlő, Hídvég és Sámod területileg is egymás mellett levő falvak, pecsétjei csak a köriratban térnek el egymástól (

BESSENCZE, HIDVEGH, VAkSLO) a körirat végén levő barokkos inda díszítés, a pecsétkép, valamint a méret teljesen azonos, nemcsak tárgyában de vésési technikájában, rajzi kivitelben egyaránt. Mindhárom pecsét mérete: 18 mm-es átmérőjű teljes kör. A köriratok 5 mm-es szalagban helyezkednek el. Mindháromnál azonos helykitöltő indás díszítés található a szöveg után. A Pecsétkép azonos: a földeta belső kör alján található három ferde csikós vonal jelzi, ebből egy nagy kalász nő ki, ezt eke vasa és csoroszlya fogja közre. A föld az ekevasa és a csoroszlya, valamint a kalász mér rete mindhárom pecsétnél teljesen azonos. A három falu a Pécsváradi Közalapítványi Uralom Vajszlói Tiszttartóságához tartozott, ezért elképzelhető az, hogy az Uradalom kovácsa készítette a vésetet. Érdekes viszon, hogy a tiszttartóság negyedik községének, Poprádnak ezektől teljesen elütő pecsétje volt. A pecsét kezdetlegessége arra utal, hogy a falu a vésési munkát saját erőből oldotta meg. Egészen más miatt azonos két közelláló falu pecsétje. Lipovicáról és Lipovárról van szó ( Lipovica egyenlő Kislippó - Lipovár egyenlő Lippó.) Lipovár pecsétje 1835-ös keltezésű - Lipovicáé 16?91-es. Itt sajnos a második szám olvashatatlan, 1891 nem lehet, de még ha csak 1791, akkor is 44 év van a két pecsét készülte közt. Kicsi a valószínűsége annak, hogy e kettő egy ember müve. A felirat véséstechnikája teljesen különböző. A pecsétkép elrendezése azonos, de nem ugyanaz. LÍpovicáéban (erősen sérült) középütt búzakalász áll, ezen átlósan átvetve gereblye és kasza látszik, Lipovárén középütt búzakalász áll, egyik oldalán eke vasa, a másik oldalán kasza. A teljes kasza ábrázolása meglehetősen ritka volt a megyében. Feltehetően itt, a földrajzi közelség miatt, az egyik vésnök hatással volt a másokra. Természetesen teljes azonosság alapján legegyszerűbb megállapítani a metszetkészitő ugyanazon személyét. Sokszor a véset minősége utal erre. Boda (ma Fazekasboda) és Várasd (rna Apátvarasd) pecsétjében több eltérő jel van, mégis azonos jellegzetességeket mutat a vésés technikája. A pecsétképben levő fa (stilizált) leveleinek azonossága azonos kéz munkáját bizonyítja. (Mindkét pecsétnyomó 1724-ben készült). A két község közötti cskély távolság is valószínűsíti ezt.