Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Taksonyi József: Adatok Baranya megye és Pécs XVI-XVII. sz. történetéhez A „PÉCSI MEMORIALE"

Nagy János, licenciátus Győrében, Literaty István, licenciátus Széken. És még többen is elmentek az emiitett zárdákból, rezidenciáktól. Meghaltak: Szerdahelyi János, Simontornyán plébános, György Pap, plébános Hosszuhetényben, Máté pap, Darázson plébános, Gresnerich Jakab, Mohácson plébános. Ezen beadványhoz csatolta a Bécsi Nunciatura a következő' levelet: „A császár ó'felsége nevezte ki pécsi püspökké Radanay Mátyás Ignácot, akinek egyéniségéről, alkalmasságáról, a hivatalos eljárás szerint, mint mondták, a bécsi nunciatura folytatta le a processust és a Consistoriumban préconisaitak, kihirdették. Mieló'tt megeró'sitést nyert volna (a Szentszékről), nevezett Radanay birtokba vette az egyházmegyét, gyakorolta a joghatóságot és kormányozta azt. Erró'l számol be a Nuncius ur levele Bécsbó'l, 1697. Február 23-i dátummal. Elküldtük az Államtitkárságnak azon papság beadványát, amelyben kérik Urunkat, hogy nevezett Radanay intézkedéseit, mint semmis és jogilag alapozatlanokat, törvényesítse...

11 • Ebben az évben vállán tartotta a Pécs egyházmegyét 3 kanonok, Tolna megyében 1, Baranyában 5 világi pap, 25-30 licenciátus és Nasictól Dunaföldvárig a szerzetesek. Az aláírók servi populi — a nép szolgáinak — nevezik magukat. A II. Vatikáni Zsinat a klérust a szolgáló papságban határozta meg. A pécsi egyházmegye papjai aláirásukban feladatuk legmodernebb felismerését fogalmazták meg a XVII. század végén.