Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Taksonyi József: Adatok Baranya megye és Pécs XVI-XVII. sz. történetéhez A „PÉCSI MEMORIALE"

le másolatát, melyet jelen sorokkal és a csatolt Brevevel együtt őfelségének kül­dünk és amelyekben tüzetesen értesítjük őt mindenről. Amikor ezeket olvassák - a Brevet másolatban itt küldjük -, beszéljenek őfenségével és vessék latba minden erejüket, amelyet ez az óra és a veszély megkövetel, akkora eredménnyel és olyan gyorsan, ahogy csakjehet, és erősít­sék meg jószándékában, jóakaratában, amit Urunk el is vár. Őszentsége, ha tudna, többet is tenne, mint eddig tett, ami ugyancsak nem csekélység részéről, ha nézzük azt a szorultságot és mindent, főleg pénzügyi nehézséget, amiben most az Apostoli Szentszék van. Adja Isten, hogy a többi keresztény fejedelem is hasonlóképpen segítsen egyenként - mert alighanem, többre is képesek lettek volna, mint amit eddig nyújtottak -, hogy az ellenség ne mehessen tovább elő­re, vagy - mivel ez már megtörtént - könnyen vissza lehessen vetni. Nem elég, hogy Őszentsége pillanatnyilag képtelen többre - annyi oldalról éri a nyomás és rengetegbe kerül megvédenie Itália szabadságát, a maga mél­tóságát és becsületét - most még kérni is kényszerül a tehetősebbektől. De nem mulasztja el, bárófelségénél ez nem annyira szükséges, mégis emlékeztetni őt és mindenkit, a kötelességükre, és ha megint előjönnek szokásuk szerint, a kifogásokkal, ne fogadják el. stb. Uraságt. szolg. Gio. Mattheo. Giberto, Datarius". Ez az évszázadokig lappangó levél a romok árnyait riasztja föl Európa moz­gósítására, a Pécsi Memóriáié a romokból kivezető leneseknek vstít fénvt a iövőre. A Memóriáié, a török uralom utáni első pécsi püspök,Radanay Mátyás, 10 éves egyházmegyei kormányzásának évfordulóján keletkezett Elődeinek inkább csak a neve ismeretes. Pécs elfoglalásakor a püspök a két káptalannak együtt kénytelen volt menekülni a török elöl és nem îs térhettek többé vissza. A tö­rök nem tűrhette volna azt a püspököt, aki a király tanácsadója, aki részt vett a törvényhozásban, diplomáciai küldetésekben és háború esetén saját serege élén kellett a király mellett ütközetbe mennie. A király a püspökséget tovább­ra is folyamatosan adományozta, a legális egyházkormányzáshoz szükséges pá­pai megerősítés sem késett, kivéve egyes eseteket. De a pécsi püspökök Pozsony­ban, Nyitrán vagy Nagyszombatban laktak és nem annyira az egyházkormány­zásban, mint a róla való lemondásban követték egymást. 2 A püspökség csak­nem névleges lett. A kinevezések előtti ínformáció szerzések aktái, az u. n. püspöki Proces­susok tanúkihallgatásai jellemzően nyilatkoztak erről. 1625-ben Dávid Pál Pro­cessusában tanúskodott Sanguitius Mátyás, esztergomi kanonok és Bolerásy István, nyitrai kanonok. Az előbbi nem tudta, hogy hol van Pécs: "Nescit ubi situs", Bolerásy pedig nem is tudja, hogy a püspökség kinek a suffraganeusa. Caraffa Károly, bécsi nuntius annyit jegyez meg a püspökségről: "Tamquam mere titu­laris". Nemcsak püspöke nincs jelen, de papja sincs az egyházmegyének, né­pének jelentékeny része pedig elpusztult, vagy szétszóródott. Radanay az ország valaha egyik legnagyobb egyházmegyéje élére került. Bara­nyában 15000, Tolnában 10 000 portát tartott számon az 1495-ös összeírás, és az egyházmegye határa átnyúlt még Somogy megye egy részére, sőt a Dráván túl lehúzódott Verőce és Szerem vármegyékre is. 4 Maga Pécs: egykor királyok pénzverdéje, Nagy Lajos egyeteme, a költő kanonok Hajmásy Bálint, az é-

Next

/
Oldalképek
Tartalom