Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Taksonyi József: Adatok Baranya megye és Pécs XVI-XVII. sz. történetéhez A „PÉCSI MEMORIALE"

letbő virágzásban klasszikus püspök poéta, Janus Pannonius, az evangéliumokat fordító Pesti Ferenc kanonok, a pécsi Missale városa volt, olasz mesterek festették a székesegyházat, amelyben a bőkezű mecénás, a renaissance fó'pap, Szathmáry püspök márványoltára állott. Radanay Te Deumos püspöki székfoglalója azonban már egy romvárosban történt, "miseram meam domum ingressus" — írja a püspök. Mégis talán ez az egyetlen külső' fénypont 13 éves püspöki működésében. I. Lipót 1678. aug. 8án nevezte ki püspökké ezt a dinamikus, korábban Szelepcsényi érsek udvari káplánját, majd kardforgató zalavári apátot. Püspöki installációja is megtörtént, 1689-ben a római Consistoriumban preconizálták, nyilvánosságra hozták a királytól kapott kinevezést, de a pápa még 10 évig várt kinevezésével. Radanay azonban rögtön birtokba vette egyházmegyéjét, és a legnagyobb nehézségek közt vetette magát bele annak vallási, kulturális és anyagi rendezésébe. A vallási színkép nagy tarkaságot mutatott a másfél évszázados örökségben. Az egyházmegye a katolikusok mellett a keleti skizmatikusok, mohamedánok, patarének, szociniánusok, kálvinisták, unitáriusok — ariánusok tevékenységének szintere. A balkáni manicheus-gnosztíkus terjedés a török hódítás vonalán föl nyomult Erdélyig, Délmagyarországig, terjedésük — más és más néven — Északitól ián át fölnyúlik Délfrqncíaországig. A nevük Bulgáriában bogumilek, Boszniában patarének, az olaszoknál valdi-albigensek, a franciáknál catharok (tiszták) és nálunk ariánus a gyűjtőnevük. E vallási változatok vannak jelen Radanay előtt; nagyobb többségben vannak vidéken a kálvinisták, Pécseft pedig az ariánusok. (Pázmány nevezte az unitáriusokat ariánusoknak.) Az arianizmus névadóját, Ariust, N. Konstantin császár udvari környezetének egyideig kedvelt papját, a császár száműzte lllyria szerémségi vidékére,a mai Mitrovica tájára, a niceai zsinaton, 325-ben, elitélt teológiája miatt. Itt próbálta szellemi központját kiépíteni nézeteinek — arianizmus—, amely ezer év alatt megkeverte Keletet és Délmagyarországon is mutatkozott a földrajzi közelségben jelentősebb hatása, amelyeta szekszárdi múzeumban nemrég felfedezett sírkőre karcolt Arius-képmás is felidéz. A reformáció egyik támaszponja a pécsi egyházmegye. Itt működött — Laskón - "tar papokkal való nagy ütközetekben" Sztáray Mihály, előbb franciskánus, majd neves prédikátor. A XVI. sz. második felében már csak mutatóban akad pár katolikus pap. A protestantizmus térhódítása akkora, hogy Veresmarty Mihály, bátai apát, aki Dálbárányában született és nevelkedett "derék kálomistaságban" ,fiatal korában a katolicizmust csak "szóbeszédből ismerte";

5 apja Veresmarty Illés superintendens volt. A XVI. század végén Tolnán már neves kálvinista iskola képzi az új vallás lelkész generációját, kitűnő tanárokkal. Tolnán tanult Veresmarty is. Ez az idő az éles hitviták kora. Nemcsak katolikusok és protestánsok közt, de a többi keresztények egymásközt is éles eszmei penge váltást rendeztek, pld. Nagy harsányban a kálvinisták a szomorú végű, unitárius Alvinczy Györgygyei, vagy a századvégi Pécsi disputában az unitáriusok a kálvinistákkal, egyházmegyén belül és országszerte. Veresmarty még prédikátor volt, de nehéz vitákat folytatott Suri Mihály, komjáti és Taksonyi Péter nagyszombati prédikátorokkal, akiknek eszméivel Pázmány, majd később az ugyancsak jezsuita Taksonyi János vette fel a harcot.