Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Horváth J. Gyula - Tímár György: XVI. századi dikális konscripcíók Baranya megyéről (1542, 1551, 1564)

Az (1546:44.tc.) gondoskodik arról, hogy Sziget várát vegye át a király és védelméről gondoskodjék. Ez megint nem sikerülhetett a központ ellátmányokból és a kamara ismét átadja a kezdeményezést a szigeti kapitányoknak. A szigeti kapitányok pedig onnan veszik a jövedelmet ahonnan tudják, minden helyi jövedelmet a vár fenntartására foglalnak le. Tehetik ezt annál is könnyebben, mert hiszen a szigetvári várkörzethez tartozó jövedelmekből csak annyit lehet beszedni, amennyit erélyes kapitányai meg tudnak szerezni. Igy terjeszkedik mindjobban az a vidék, amely már szinte teljesen önállósítja magát és teljesen kikerül a kamara és a rendi vármegye hatásköréből. A kamara és a megye már mindkevésbé tudnak beleszólni a vár ellátási körzetének közigazgatásába. Az 1564-es összeírás idejére már teljesen befejezó'dik ez a folyamat. Itt már nem is látható a megyék határa, ez már minden még elérhető' községet a szigeti vár ellátási körzetében mutat. Baranya, vagy Tolna már nem élnek önálló életér, hanem mindkettő a szigeti várat szolgálja. Az összeírok már nem is nagyon ismerik a vidéket, a birtokosokat, gyakran igy jelzik: „Nobilium" nemeseké, már az egész vidék a török szomszédságában levő terület, ahonnan már csak a berendelt birok vallomásaira vannak utalva. Az összeírok gyakran még a községek nevét sem ismerték. Igy az 1564.b.725. azt írja az összeíró (vagy másoló?) Mechke ac Thelek, e helyett Aghthelek. A Thelek előtt levő szórészt kötőszónak tartja. Vagy pl. az 1564.b.805. szám alatt Ereolygeth szerepel, ami az Orche és Liget nevü községek hibás egymásbamásolása. Befejeződik a vidék birtokososztályának kicserélődése is. Akik az 1564. évi Összeírás időpontjában birtokosok, mind Zrínyi kreatúrái, a sziget vár tisztjei. A birtokfoglalásokat még a Zrínyi előtti szigeti kapitányok kezdték meg, nevük még olvasható a birtokosok között: Horváth Márk, Kerecsényi László, Tahy Ferenc. A többségük azonban Zrínyi szigeti vitézei közül kerül ki. Bácsmegyei Simon, Bajoni János, Bika András, Bosnyák Márton, Ezpetei Balázs, Magyar Albert, Medvéi Benedek, Radovány Jakab, SzekcsŐi Máté, mind Szigetvár hősi védői, a legtöbben hősi halottai. Országh Kristóf Zrínyi veje volt, Allya Kristóf birtokait pedig mint gyám Zrínyi Miklós használta. Zrínyi a maga számára nem sok helyet foglalt le, de a szigeti vár fenntartására számos birtoktestet lefoglalt. Ez már az utolsó nyoma a magyar állam fennhatóságának Baranya megyében, Szigetvár 1566. évi eleste az utolsó nyomait is megszünteti a magyar állam szuverenitásának Baranya felett. Nem óhajtunk kiterjeszkedni a dikális adóztatással Összefüggő kérdések tárgyalására, mert ezt a kérdést kitűnő tanulmányokból megismerheti az Olvasó.

7 Néhány, csak itt előforduló kérdést óhajtunk csupán vizsgálni. Az 15ó4.b. öszszeirás cime: „Regestum Connumerationis Utriusque subsidy..." Mindkét adóra történt összeírás lajstroma. Mi ez a kétféle adó? Az első adónem a lucrum camerae néven ismert egyenes adó. Magyarul a lucrum cameraet kamarahasznának nevezzük. Ezt az adónemet I. Károly (1342:XIX. §.) vezeti be, ámít a kötelező pénzbeváltásból származó királyi jövedelem pótlására rendelt. Ezt minden jobbágykapu után kellett fizetni, mértéke 18 dénár volt. Ezt az adónemet az országgyűlés hozzájárulása nélkül minden évben szedték a király számára. Hamarosan megjelenik egy másik adónem, amit segélynek (subsidium) neveznek és amit rendszerint a hadi kiadások fede-