Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1971. (Pécs, 1972)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETIRÁS TÖRTÉNETÉBŐL - Kopasz Gábor: Baranya megye háromnegyedévszázados monográfiája

Ha tekintetbe vesszük, hogy Várady Ferencre a szerkesztői és kiadói munka óriási feladatokat rótt, talán érthetőnek tartjuk, hogy nem maradt ideje a második kötetben megjelent történeti rész írásába való bekapcsolódásra. A monográfia eredetileg tervezett terjedelme is megváltozott. Először Várady egy kötetre tervezte és a vármegyei közgyűlés is egy kötetre, ennek szerzői, szerkesztői és kiadási költségeire szavazta meg a 6000 forintot. Végül is a monográfia két kötet lett, sőt vé-r gül Várady tervbe vette a harmadik kötetet is, de erre a megye már nem talált anyagi fedezetet. Ahogy az első kötetnél bővültek a feladatok, Váradynak egyre több szerzőtársat kellett bevonni a munkába. A szerzők száma végül is 15 fore emelkedett. Ezek a következők voltak: Agh Timót dr., Bodonyi Nándor, Gerecze Péter dr., Jagics József, Kopcsányi Károly dr., Kovács István, Kulcsár József, Mattyasovszky Jakab, Pencz János, Schmidt Antal dr., Sebestyén Adám, Sirisaka Andor, Somsich Sándor, Tarnai Károly, Várady Ferenc. Ilyen nagylétszámu munkacsoportot összetartani, a munkájukat összehangolni nem volt könnyű feladat. Gondos munkát igényelt a tizenöt szerző különböző tárgyú, hosszabb-rövidebb cikkeinek az egybeszerkesztése. Ezeket a szerzői és szerkesztői feladatokat Várady gondosan és hozzáértéssel látta el. Még az első kötet meg sem jelent, már folytak a második kötet munkálatai is, s a második kötet két szerzőjét, Posta Bélát és Németh Bélát is végeredményben be kellett szervezni a munkába és folyamatosan fogiaikoznî keiíett a második kötet szerkesztésével is. Tehát lényegében tizenhét szerző munkájára kellett figyelemmel lennie és két vaskos kötet szerkesztését végeznie. Ezenkívül az első kötetben 218 oldalnyi résznek Várady Ferenc egyben a szerzője is. Úgyhogy Váradynak legfőbb érdeme ez a kétkötetes megyetörténet létrehozása, az egész mü egységes szerkezetének megtervezése és biztosítása. Külön feladat volt a kiadói munka, mely teljes súlyával Váradyra nehezedett. A megye még azt sem vállalta, hogy ő intézze a nyomdaügyeket, hanem minden költséget a közgyűlés által megszavazott összegből Váradynak kellett fedezni. Várady mint kiadó gazdálkodott a monográfiára begyült és folyósított összegekkel, ezekből fizette a szerzőket és a nyomdát. Baranya megye vezetői maguk is látták, hogy a közgyűlés által megszavazott 6000 forint nem lesz elegendő a monográfia költségeire, ezért engedték, hogy Várady szinte maga teremtse elő a hiányzó összeget. Várady leleményességének, szervezőkészségének volt köszönhető, hogy előfizetések és adományok gyűjtésével 4650 forintot termetett elo a monográfia még hiányzó költségeinek fedezésére. A megye közgyűlése által 1894-ben megszavazott összeget nem egyszerre, hanem részletekben fizették ki Várady Ferenc részére. Várady is részletekben kívánta felhasználni a kiutalt összegeket, ahogyan a monográfia részmunkálatai ezt megkívánták. A megszavazott összeg terhére akkor kért pénzt a megyétől, ha kiadásai voltak postaköltségekre, propaganda célokra, a monográfia illusztrálását szolgáló rajzokra és képekre, útiköltségekre, napidíjakra, kutatói körutakra, nyomdai munkálatokra, szerzői tiszteletdíjakra. Az egyes részösszegek kiutalása ugy történt, hogy Várady benyújtotta kérelmét meghatározott pénzösszegre és megindokolta, hogy mire kívánja azt felhasználni, s ezután a pénzt az alispán kiutalta. A megye által megszavazott 6 000 forintot két év alatt több részletben vette fel. Az 1895. évben öt különböző részletben vett fel összesen 2 300 forintot, 1896-ban pedig 3 400 forintot utaltak ki részére hat részletben. Várady az utolsó részlet kiutalásáért 1896. december 1-én folyamodott. Ekkor jelentette az alispánnak, a "Baranya múltja és