Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1971. (Pécs, 1972)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETIRÁS TÖRTÉNETÉBŐL - Kopasz Gábor: Baranya megye háromnegyedévszázados monográfiája

jelenje" monográfia első teljes kötete most hagyja el a sajtót és két héten belül már a kötet 500 példányát is átadja a megye részére a közgyűlési határozatnak megfelelően. Kérte a megszavazott 6 000 forint összegből a még hátralévő 600 forint kiutalását, hogy eleget tehessen a mü kiadásával kapcsolatos fizetési kötelezettségeinek. Ez alkalommal azonban a kért összegnek csak a felét utalták ki, vagyis 300 forintot. Csupán annyit közöltek Vánadyval, hogy a pénzalap állásához képest most csak 300 forint utalható ki.

29 Lehetséges az is - bár ez az iratokból nem tűnik ki hogy a megye addig az ideig tartotta vissza a még hátralévő összeg felét, amig a monográfia első kötete ténylegesen elhagyja a sajtót és ebből 500 példánynak a .tie^ gye részére való leszállítása megtörténik. Várady mint kiadó és szerkesztő utalt ugyan arra, hogy a szerzők részére fizetett ki tiszteletdíjakat, de ezek összegszerűségéről a levéltári iratokban az első kötetre vonatkozóan nincsenek közelebbi adatok. Nem található kimutatás a munkatársak részére kifizetett szerzői tiszteletdíjakról. Találunk azonban adatot arról, hogy Telegdi Árminnak 700 forinttal tartozik nyomdaköltség cimen, s hogy ennek az összegnek a kifizetése azért is sürgős, mert Telegdi elhagyja Pécset. Más alkalommal említi azt is, hogy mennyibe kerül az illusztrációk kliséinek elkészítése. A tiszteletdíjakat illetően állandóan szűkszavú és saját magáról annyit jegyez meg, hogy nem vesz fel szerzői tiszteletdíjat. Határozott Ősszeggel csupán a második kötet egyik szerzőjét említi, dr. Posta Bélát, a Magyar Nemzeti Múzeum érem- és régiségtára őrét, akinek részére a "Baranya őskora" cimü munkájáért 500 forint tiszteletdijat kell fizetnie. Posta dolgozatához egyik múzeumi rajzoló készített illusztrációkat, amelyekért 120 forint tiszteletdíj illeti. Az eddig hivatkozott közgyűlési határozatokból ismeretes, miszerint Baranya vármegye közgyűlése azt kívánta, hogy a Magyar Tudományos Akadémia legyen a monográfia bírálója. A megye vezetősége szilárdan ragaszkodott ahhoz, hogy a monográfia kéziratát nyomdábaadás előtt bocsássa Várady az akadémia bírálatára. Mai kifejezéssel: Baranya megye a Magyar Tudományos Akadémiát kérte fel a monográfia kéziratának lektorálására. Szily László alispán 1895 januárjában értesítette a Magyar Tudományos Akadémia igazgatóságát, hogy Baranya megye közgyűlése Várady Ferenc al levéltárnokot bizta meg a vármegye monográfiájának elkészítésével. A tiszteletdíjra vonatkozó közgyűlési határozatot már a belügyminiszter is jóváhagyta. A közgyűlési határozat értelmében a munka elkészítésének költségei azonban csak ugy folyósíthatok, ha a Tudományos Akadémia véleménye szerint is kiadható. A vármegye közgyűlésének megbízásából tehát az alispán felkérte a Magyar Tudományos Akadémiát, hogy a monográfia kéziratát az illetékes szakosztályával biráltassa el, s amennyiben e feladatot vállalja, kérte az akadémiát, hogy erről értesítse a baranyai alispáni hivatalt.

30 Ezt a felterjesztést az akadémiához Szily alispán nyomban azután tette, amikor a belügyminisztériumtól megérkezett a vármegye közgyűlése által megszavazott öszszegnek a jóváhagyása. A jóváhagyásról ugyanakkor az alispán Várady al levél tárnokot is értesítette és egyben felhívta, hogy a monográfia kéziratát a Magyar Tudományos Akadémiával való elbiráltatása végett mutassa be. A Magyar Tudományos Akadémia részéről Szily Kálmán főtitkár értesítette Szily László baranyai alispánt arról, hogy a Történelmi Bizottság határozata alapján a tudományos akadémia vállalja a Baranya vármegyei monográfia megbirálását. 33 Az első kéziratrész bírálatára 1895. november második felében került sor. Az alispáni hivatal értesítést küldött az akadémiához, hogy Várady Ferenc személyesen