Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1971. (Pécs, 1972)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Bezerédy Győző: Kölked története (1. rész)

Ezután a hangulat annyaira ellenük fordult, hogy valamennyien lemondtak, miután leszögezték, hogy már nekik is régi kívánságuk volt, mert "mig ők együtt lesznek, addig közöttük békesség nem lesz." 93 Ez után 12 u] prezsbitert választottak, akik végül is egységesek voltak. De az a tény, hogy Kántor Sándor kovácsot is beválasztották, mutatja, hogy végeredményben az épites ellenzői kerekedtek itt feliül. Első cselekedetük az volt, hogy elejtették a kérdéses telekvásárlási ügyet. Széki Pál lelkész azonban nem nyugodott bele ebbe a nyilvánvaló vereségbe. Nem kis erőfeszítésébe kerülhetett, amig keresztülvittet, hogy megvegyenek egy másik telket. Ezt végül Ís elfogadták és Gacza Máté örököseitől, Gacza Sárától és Zsófiától 100 forintért meg is vették a templom melletti kis telket az iskolaépítés céljaira. Azonban annak ellenére, hogy az adás-vételről szabályszerű szerződést készítettek 1820. február 3-ám, a dologból mégis úriszéki per lett. A szerződés pedig kimondta: a "kölkedi sz. Eklésia érdemes elöljárói megvették néhai Gacza Máté édesatyám örökségét, fundusát az oskolaház helynek 100, azaz száz pforint bankópénzben, azt minekünk becsülettel egyszerre letették, azt kezünk vonásával bizonyítjuk.

11 ' Érthetetlen az, hogy ezek után miért fordultak az örökösök az uriszékhez. Feltehetően az iskolaépítők ellenzőinek biztatására arra gondoltak, hogy időközben elveszett a szerződés, hisz azóta csaknem 3 év telt el. Ezek után az uradalmi tiszttartó, Benkovits Sándor a falu elöljáróságát az uriszék elé idézte. Valószínűleg tisztázták az ügyet, hisz a kezükben volt a szabályos szerződés. Később erre a telekre kezdték el építeni az iskolát. Tíz évi huzavona után, 1830-ban végül is a megvalósulás szakaszába lépett az iskolaépítés ügye. 1830. június 12-én kötik meg a szerződést Köhler Károly ácsmesterrel, június 13-án Pénz József mohácsi kőműves mesterrel. A szerződés kimondja azt, hogy az uj épület hossza 11, szélessége 4 öl lesz. A szerződés meghatározza a mester és segédei járandóságát is, a mesterét 35 forintban, a legényekét 1 forint 12 krajcárban, a pallérét 1 forint 18 krajcár napidíjban. Ezért a pénzért köteles a "kőműves mester az egész épület felállításához tartozandó minden névvel nevezendő munkát jól, erősen, díszesen, egyszóval amint kell, hiányosság nélkül véghez vinni." Ugyanakkor az áccsal kötött szerződésben meghatározzák az épület adatain kivül, hogy az "oskola fedeléhez, lécezéséhez, ajtószárfáihoz, s ha szükséges lesz grádicsok tsinálásához tartozó mindenféle ács munkákat elegendő előállítandó legényei által folyvást, és az eklésiának szántszándékos, káros idővesztesége nélkül, célirányosan, helyesen és tökéletesen véghez viszen."95 Az ács bérét 32 forint 30 krajcárban, legényei napszámát 1 forint 12 krajcárban állapítja meg a szerződés. Az építőanyagot az uradalomtól vásárolták kedvezményes áron. Annak ellenére, hogy az iskola meglehetősen magasan fekvő helyen épült fel, gondolni kellett a Duna esetleges áradásaira is. A beépített anyagnak ezért tartósnak kellett lenni. Az uradalomtól nagymennyiségű terméskövet, égetett téglát vásároltak. A belső falakat, valamint a melléképületeket a hagyományos módon, vályogból építették. A vályogvető cigányoktól ezért 18000 vályogot rendeltek meg. Az igen jóminőségü gerendákat Bajáról vásárolták. Az épületet cseréppel fedték, melyet szintén az uradalomtól szereztek be. A felmerülő egyéb szakmunkákat mohácsi mesterekkel végeztették el, kivételt képez a zárak, vasalások elkészítése, mely a helybeli kovácsnak, Kántor Sándornak volt a munkája. Ugy tervezték, hogy az iskolaépítést még 1830-ban befejezik, az épület azonban nem készült el ebben az évben. Az ács befejezte a munkáját, méghozzá közmegelégedésre, erről a szerződés hátlapján közölt megjegyzés ïs tanúskodik: "ács mes-