Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1971. (Pécs, 1972)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Bezerédy Győző: Kölked története (1. rész)

ter, Köhler Károly az uj oskola fedele felállításában belől látható kötél ezetetésének oly pontosan eleget tett, hogy az áltáljában tetszése lett a sz. Eklésíának. De az Eklésia ís őfet és legényeit becsületesen kifizette, amit az ács mester belől látható aláírásával hitelesen elesmer s bizonyít. Azért is szükséges, hogy ez az egyességlevél jövendőre bizonyságul az archívumba tétessék s emlékezetül megtartassék.

1196 A kőműves munkájával azonban'már közel sem lehetettek ennyire megelégedve, neki nem ez volt az első munkája Kölkeden. Az 1812. évi nagy tűzvész után a leégett paplakot és templomot is vele építtették meg. Hogy mennyire nem voltak megelégedve a kőműves munkájával, arról ismét a protocollum bejegyzése tanúskodik 1831. jar nuár 12-én: ha bár már eddig 108 forintba került a kőműves munka, "még kivül az egész épület vakolatlan: még belül is van hiányosság.

11 97 183l-re végül elkészült az iskola, hosszú 20 évi huzavona után, és beindulhatott a tanítás. Ez után a régi iskolát, az "ó oskolát." lebontották, használható részéit elárverezték. Érdemes szót ejteni az első tanítókról is, akik rendkívül nehéz körülmények között, ezer nélkülözéssel tanították, nevelték a gyermekeket: 1790-1814 Kardos Mihály 1814-1820 Tatai Gábor 1820-1824 Bálint János 1824-1826 Bálint József 1826-1844 Dávid Péter 1844-1848 Veres János 1848-1849 Szatyor Gedeon 98 Az 1848/49-es események nem vonultak el nyomtalanul a falu felett. A márciusi eseménykeről az első hírt Mohácsra egy komáromi hajós hozta, a 12 pont és a Nemzeti Dal egy kinyomtatott példányával. Az összegyűlt tömeg ujjongva ismételte a Nemzeti Dal utolsó sorait. A mai selyemgyár helyén levő Sóház kincstári épületének fekete-sárga színeit nemzeti szinüre festették át. Megalakították a nemzetőrséget is. 99 Kölkediek ís szerepelnek a nemzetőrök és honvédek között. A forradalmi események a faluban is élénk visszhangra találtak. A református pap ezt irta protocollumában: "Hazánk Ujj Korszaka! Szabadság Korszaka Kezdetei 1848 dik évi Martius 15 dike" "Ez nap kezdett átalakulni alkotmányunk szabad magyar alkotmánnyá, felszabadulván Kormányunk az osztrák kormányali öszvekköttetés alol... El jenek! " íoo Ugyanakkor viszont panaszkodik a jobbágyii szolgáltatások és a párbér elmaradása miatt. Az események hatására uj bírót választanak Gacza Mihály személyében, aki egyik vezetője volt a helyi forradalmi érzelmű emebereknek. 1848. április 2-án megalakult a nemzetőrség. A zászlóra 150 kölkedi nemzetőr esküdött fel.ioi Az igazi hősök azok voltak, kik fegyvert fogtak és a szabadságharc különböző harcterein harcoltak a betolakodó ellenség ellen. Ezeket névszerint is ismerjük: Szatyor Gedeon, Lengyel Imre, Fodor József, Sánta József, Csűri István, Krasecheil Péter, Végh János, Fejes János, Bátai Pintér Mihály, feslő Csomor János, Csepp Mihály, Erős Sándor, Joó János. Az egyik leglelkesebb közülük Szatyor Gedeon református tani tó volt.

102 A harci események éppen ugy mint azelőtt bármikor, ezúttal is elkerülték a falut, most már nem azért, mert az áthatolhatatlan mocsár megakadályozta ebben az