Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1971. (Pécs, 1972)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Benkő Péter: Almamellék község parasztságának gazdasági és társadalmi viszonyai a kapitalizmus korában (1848-1945.)

A fenti táblázat hozzávetőleges képet nyújt a paraszti rétegeződés előrehaladásá­ról. A középparasztság létszáma erősen megcsappant, kevesebb mint felére 1870-hez képest. Egy kisebb részük felkapaszkodott a módosgazdák sorai közé. A módosgaz­dák már rendszeresen vették igénybe a szegényparasztok és napszámosok munkaere­jét, akik gyakran saját fogatukkal dolgoztak. Általában 2-3 nagyobb létszámú csa­lád rendelkezett egy ilyen birtokkal, a munka nagyobb részét is ők végezték, bár rendszeresen alkalmaztak szolgát. Birtokuk növelése legfőképpen házasodás révén történt, földvásárlás ritkán fordult elő. A 10-20 holdas középparasztok családjukkal művelték birtokukat, ritkán alkalmaztak napszámost és ők maguk is csak néha-főkén|t nagyobb család esetén- jártak máshova munkát keresni. Számuk egyre csökkent, na­1 gyobbrészük kisparaszttá vált. Az 5-10 holdasok általában meg tudnak élni föld­jükből, de nagy létszámú családok néhány tagja-elsősorban a fiatalok- kénytelenek napszámba járni az uradalomhoz, vagy a módos gazdák földjére. Számukra ritkán adódik felemelkedés, a természetes szaporodás, vagy az eladósodás során lesüllyed­nek a törpebirtokosok saraiba. Az 1-5 holdas gazdák megélhetési forrása elsősor­ban a bérmunka, kevés idejük mara-d főmunkaidényben saját földjük müvelésére, vi­szont az év egyrészében munkanélküliségre vannak kárhoztatva. Helyzetüket csak az javítja, hogy egyenlő mértékben részesülnek a közösségi legelők és erdők használa­tában. Az egy kat. holdnál kisebb földdel,vagyis csak házzal és kerttel rendel­kezők száma megnövekedett a lesüllyedt kisbirtokosokkal. Úgyszólván teljes mértékben bérmunkából éltek,és csak kiegészítés a kevés háziállattartás, va­lamint a kertmüvelés. A községi állatállományból a falu általában nagyobb részzel bírt, mennyisége is növekedett Fajtaminősége viszont elmaradt az uradalomhoz viszonyítva, oka: az egy állatra eső kisebb legelő- és takarmánymennyiség. Az igásállatok esetében leg­szembetűnőbb változás az ökörállomány "pusztára költözése". Vontatásra és fogatos munkára elsősorban lovakat, a törpebirtokosok tehén- és szamárfogatokat használtak. Az igásállomány számbeli csökkenését részben pótolta a minőségi javulás, a moder­nebb munkaeszközök megjelenése és a belterjesebb gazdálkodás. A századfordulón 25 gazdaság biztosítva (legtöbb csak épületbiztositással), műtrágyát még sehol sem használtak. Nem terjedt el a bérletrendszer, az egész község területéből mindössze 29. kat. hold a haszonélvezeti, 39 IV. Szociális viszonyok alakulása a 20. század elejéig Almamellék község népességének lassú növekedését a 18. század elejétől három na­gyobb bevándorlási hullám gyorsította meg. Az 1710-es évek 90-100 főnyi lakossága 1767-ig mintegy 130-150. főre szaporodott. Ezután érte az első hullám, 1780-ban: 26C-300 lélek, és 1784-87-ben már 567 fő lakjad Az 1820-as években ujabb népességnövekedésnek lehetünk tanúi. Egyes adatok szerint Terecseny-puszta kialakulása, más forrás szerint bevándorlás okozta. Az 1818-as 466 főről, 1828-ban 815-re növekszik. 41 1828-tól az 50-es évekig gyakori hullámzás, majd lassú növekedés: 1852-ben 877 fő. A következő évtizedben ujabb gyors emelkedés Lukafa csatlakozása (166 fő), és a puszták kiépülése miatt: 1864-ben 1365 fő. A bevándorlás csak a külterületeket érinti, sőt a falu lélekszáma ettől kezdve lassan csökken, illetve stagnál. Legnagyobb a község népessége 1900-ban:

Next

/
Oldalképek
Tartalom