Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1971. (Pécs, 1972)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Kardhordó Kálmán: A bólyi és sellyei uradalom állattartása a reformkorban

leggyenkébb takarmányt: szalmát. Különösen az 1834 év volt igen szegény takarmány dolgában a nagy szárazság miatt, s ekkor a közeli erdőkből a lehullt falevelet Ís összegyűjtötték a marhák alá alomnak, hogy a szal-mát etetésre használhassák.

4 Az endesi számadó gulyásnak a bére 1833-tól évenként: 60 Vft készpénz, mellből két bojtárt is fizetnie kellett, tiszta buza 12 pm rozs 24 " bab 1/2 " lencse 1/2 " káposzta 100 " só 50 font bocskor 12 pár A gulya szaporodásával egy bojtárt is fogadott az uradalom, ennek bére: 12 vft készpénz, 4 pm fiszta buza, 8 11 rozs, 12 font só, 4 pár bocskor. 43 2. A "béres vonatok"-hoz a "vonyós ökrök"-et az endesi gulyától válogatták kî, de alkalmanként vettek is. 1847-ben az igásökrök száma Sellyén 70 db, ócsárdon, 16 db, Tapolcán 8 db, Jánosiban 12 db, Hatyanban 14 db, összesen 120 db. Az igásökrök téli takarmánya a többi jószágéhoz hasonlóan nagyon függött az évi termes alakulásától. Nem ritkán "buza polyvát, hajdin és más szalmát sarjúval ösz^ ve elegyétve, azután szetskát darával" kaptak. Általában "alábbvaló szénával" teleltették őket de etetésükre felhasználták a kukoricaszárat is, főként ennek cső fölötti részét. Nyári takarmányul hajdinát is vetettek, zöld etetésre.

44 A tárgyalt időszakban az állattartás előmozdítását segítette elő a Sellyén épített ököristálló. 183ó-ban kezdték építeni, fedelét víllámcspás miatt kétszer kelleti rakni, igy költségei 5650 ft 44 1/6 X Vcz-t tettek ki. (Ezt követően minden gazdasági épületet elláttak "villám vessző"-vel.) A sellyei pálinkaház mellett 1840-ben építeni kezdett göböly istálló 1843-ig 5953 ft 7 X-ba került. Az újonnan épített istállók tágasabbak, egészségesebbek voltak a régebbieknél, az ebbeli szándék már a tervezésnél előtérbe került. Az istállókban a dohányzás tilos volt. Az uj béreslakások felépítése után senkinek sem volt szabad az éjt az istállókban töltenie. (Addig ugyanis a béresek családjaikkal együtt az istállókban laktak.) 45 3. A már csak lassúbb munkákra alkalmas ökröket előbb fahordásra, majd hizlalásra fogták. A kiselejtezetteket is előbb felhizlalták, s mint göbölyt értékesítették. A hizlalás központja a sellyei és a trinitási pálinkafőzde mellett felállított istállók voltak. A sör-, és pálinkafőzés melléktermékét, moslékját használták fel, ez képezte az egész hizlalás alapját. A hizlalásra ezen kivül burgonyát, kukoricadarát használtak, s a főzésig szénán tartották őket. Mivel a pálinkafőzésig szénán tartották őket. Mivel a pálinkafőzés novemberben kezdődött, a selejtzésre került, kimustrált ökrök hizlalása is főként ekkor vette kez-*detét.

46

(Ha a testi hibás tinókat nem fogták hizlalásra, még tél beállta előtt eladták.) 7 49