Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1971. (Pécs, 1972)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Madas József: Helyszínrajz az 1722. évi Pécs-belváros utcáiról és telkeiről

tüntetett, de a szokásos mosquée megjelölés nélkül. A megjelölt hely a 252 számú telken van, melyről a Grundtbuch igy szól: "Der Stadt angehörige Brandstadt mit türkischer Mosche." Helyét és alaprajzát egy helyszínrajzból ismerjük, melyet Eisenhut György 1780-ban készített. Ebből az tűnik ki, hogy az épületszerkezet szempontjából éppen olyan, mint a pécsi török mecsetek, azonban tájolása észak-déli és nem délkeleti, Mekka felé irányuló. Hogy valóban mecset vol t-e, avagy sem, most már eldönteni nem tudjuk. Miivel csak néhány méternyire volt, Ferhád pasa dzsámijától, ott nem lett volna indokolt mecsetet építeni. Mivel azonban később mecsetként emiitik és az épület éppen olyan négyzet alaprajzú, Kupolás építmény volt mint a mecsetek, feltehetően rituális célokat szolgált. A teljesség kedvéért említem meg, hogy Haüy, ki térképén csak a török épületeit tüntette fel, a Jókai utca és a Mátyás király utca északi sarkán is feltüntet egy épületet, Erről az épületről későbbiekben semmi ismeretünk sincs. Rendeltetését sem ismerjük. Ezért a térképen nem tüntettem fel. Lényeges eleme a belvárosnak, az övező városfal, a "Ring Maur". Ennek túlnyomó része,, beépítve ugyan, de most is áll. Ezt az 1912. évi kataszteri térkép alapján rajzoltam meg és hiányosságait a Baranya megyei Levéltárban elfekvő, Duplatre-KrammerPetz által 1770. körül készített városfal térkép alapján egészítettem ki. Ugyaninnen vettem át a hajdani városkapuk tájékoztató alaprajzait is. A püspökvár északi és nyugati falait az 1912. évi kataszteri felvételről vetterm A teljesen hiányzó keleti és a részben hiányzó déli falat, a kaputoronnyal és a délkeleti sarokbástyával pedig, lényegében a Haüy-féle térkép alapján rajzoltam meg. Véleményem szerint ez a rész nem eléggé megnyugtató módon sikerült, de véglegesen tisztázni csak ujabb ismeretek és kisebb ásatások alapján lehetne. A telekkönyvben nem szereplő közigazgatási és egyházi telkeket akkori. tulajdonosuk, vagy rendeltetésük kezdőbetűivel jelöltem meg. Ezek az alábbiak: PK. Püspökkert a Dischka Győző utca és a városfal között. FR. Ferencesek rendháza. JR. Az épülőfélben lévő uj, jezsuita rendház telke. Most az Asztalos János fiukol légium. JR. A jezsuita rend első, ideiglenes rendháza. A középkorban Őrkanonoki ház, a jezsuiták után iskola, míg végül 1883-ban lebontották. Most a belvárosi általános iskola van a helyén. JR. A jezsuita rend iskolája és, kertje. Miost a múzeum régészeti osztálya van ott. K. Káptalani házak. KR. A kapucinus rendház. Most a II. sz. klinika, Kossuth-tér stb. van a helyén. T. Tanácsháza akkor is, mint most. S. Császári sóház. Az épület második utóda pénzügyigazgatóság lett. Jelenleg az OTP és a Baranya megyei Levéltár otthona. DR. Dominikánus rendház. Maga a rendház a színház helyén állott, Temploma átépítve, most bérház. Maga a telek a Kazinczy utcától a Boltív közig terjedt. PR. A pálos rend, akkor még nem teljesen kialakult, telke. Később líceum lett. Most a Széchenyi Gimnázium. Fentiekben ismertettem azokai az irányelveket és gyakorlati eljárásokat, melyeket a helyszínrajz megrajzolásakor alkalmaztam. Természetesen csak a lényegesebbeket és nem részletekbe menően. Egyben igyekeztem megvilágítani azokat az okokat,