Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1971. (Pécs, 1972)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETIRÁS TÖRTÉNETÉBŐL - Kopasz Gábor: Baranya megye háromnegyedévszázados monográfiája

A közművelődési rész a 311-488. oldalig terjed, s a tanügyre, irodalom- és művészetre, baranyai építkezésre, közhasznú intézetekre van csoportosítva. A tanügyet illetően a baranyai és pécsi népoktatásügyről, népoktatási intézetekről Sírisaka Andor, a középiskolákról Ágh Timót, a főiskolákról Kopcsányi Károly irt. Az irodalommal és művészettel kapcsolatban a baranyai írókról és irodalomról, festőkről, szobrászokról, színészetről Várady Ferenc és Ágh Timót irta a dolgozatot. A baranyai építkezések Gerecze Péter munkája. A közhasznú intézeteknél a kórházakról Schmidt Antal, az árvaházakról, egyesületekről, társulatokról Várady Ferenc készítette a feldolgozást. Az első kötet negyedik fejezete "Baranya közgazdasága", amely a 489-680. oldalig terjed. A csaknem 300 oldalt kitevő, s mezőgazdaságra, iparra, kereskedelemre tagolódó rész Kovács István munkája. A szerző a közgazdaság mindegyik ágáról részletes adatokat gyűjtött össze és dolgozott fel. A mezőgazdaság területén foglalkozik a művelési ágazattal, a földbirtokmegoszlással, a bérleti és művelési rendszerrel, a mezőgazdasági népességgel, munkabérekkel, egyesületekkel, szakoktatással, hitelviszonyokkal, mezőgazdasági termeléssel, gabonafélékkel, kapásnövényekkel, kereskedelmi növényekkel, hüvelyesekkel, takarmányfélékkel, konyhakerti növényekkel, bortermeléssel, gyümölcstermesztéssel, nagyobb uradalmakkal, állattenyésztéssel, halászattal, erdészettel. Az iparhoz csoportosítja a szerző a bányászatot, a gyáripart, kisipart, a megye háziiparát, a fegyencipart, a céheket és ipartársulatokat. A kereskedelem tagolódása: a kereskedelem egyes ágai, Baranya pénzintézetei, közlekedés, vásárügy, Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara. A monográfia első kötetének ötödik, egyben utolsó fejezete a "Népességi viszonyok", amely ugyancsak Kovács István munkája. A kötet végén a 681-694. oldalig terjed. E fejezetben statisztikai adatok alapján foglalkozik a szerző a népességszaporodással, nemek- és korszerinti megoszlással, nemzetiség, vallás, foglalkozás szerinti tagolódással, népességi mozgalommal (születési, házasodási és halálozási demográfiai adatokkal,) be- és kivándorlással. Baranya megye levéltárában nyoma van annak, hogy a monográfia első kötetének utolsó két fejezetét szintén felküldte az akadémiához bírálatra az alispán. Egyben bizonyíték ez arra is, hogy az előző fejezet, a közművelődési rész ugyancsak átesett a Magyar Tudományos Akadémia bírálatán, ha nincs is erre külön adat a megyei levéltár anyagában. Szily Kálmán akadémiai főtitkár a baranyai alispáni hivatalhoz intézett kísérőlevelével a "Baranya közgazdasága" és "Népességi viszonyaik" cimü fejezeteket azzal küldte vissza, hogy ezek túlnyomó részben statisztikai adatokból és kamarai jelentésekből vannak Összeállítva, részletesebb bírálatra a Magyar Tudományos Akadémia részéről nincs szükség, a kézirat a legcsekélyebb változtatás nélkül nyomdába adható. Ezzel a monográfia első kötetének teljes kézirata elkészült és nyomdába került. Bár a baranyai millenniumi monográfia nyomdai munkálatait pécsi nyomdában végezték, csupán megemlítjük, hogy más megyékből is tettek ajánlatokat a nyomdai munkák elvégzésére. Igy pl. Cirner József nagyenyedi nyomdatulajdonos is levélben felajánlotta az alispánnak, hogy amennyiben a megye a millenniumra megíratja monográfiáját, szívesen vállalja a nyomdai előállítását. Már több vármegye is őt bizta meg monográfiája kinyomatásával. Amellett hogy Ízléses kiállításra törekszik, olcsón is dolgozik, mert az ottani állami fegyintézettel kötött szerződés alapján olcsón kap munkaerőt. 34