Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1971. (Pécs, 1972)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETIRÁS TÖRTÉNETÉBŐL - Kopasz Gábor: Baranya megye háromnegyedévszázados monográfiája

Várady Ferenc mint pécsi újságíró és lapszerkesztő természetesen pécsi nyomdával kívánta elvégeztetni a monográfia kinyomatását. Igy Cirner nagyenyedi nyomdász ajánlattevő levelét tudomásulvétel után egyszerűen irattárba helyezték. Váraddal levéltárnok pécsi nyomdatulajdonossal, Telegdi Árminnal állapodott meg a "Baranya multjs és jelenje" nyomdai előállításában. Ez a nyomda készítette el tehát a monográfia első kötetét. A monográfia első kötetének megjelenését Várady 1896 őszén több alkalommal jelezte, hogy a közeli időszakban elhagyja a sajtót. Különösen akkor hivatkozott erre, ha fizetési kötelezettségei feltornyosultak és pénzkiutalásokra volt szüksége a megyei közgyűlésen megszavazott összegből. Végre 1896. decemberben csakugyan megjelent a monográfia első kötete. A monográfia előszavát Kardos Kálmán Baranya vármegye és Pécs város főispánja irta. - "Emlékezzünk régiekről... Idézzük vissza a régmúlt dicsőség soha nem halványuló ragyogását, elevenítsük fel apáink hősi tetteit, benső hazaszeretetét és lángoló szabadságvágyát, midőn kézbe vesszük e lapokat, melyek "Baranya vármegye múltja és jelenje" cim alatt hivatvák ezen törvényhatóságnak eseményeit alaposan feltárni a búvárkodó történész, magyarázólag ismertetni az ez iránt érdeklődő nagyközönség előtt" - kezdte előszavát a főispán. A csaknem 700 lapra terjedő kötet mindjárt megjelenésekor nagy közönségsikert ért el. Felölelte mindazt, ami egy monográfia tárgykörébe tartozhat a megye általános történetén kivül: Baranya földleírását és természetrajzát, - Baranya népei néprajzát, - Közművelődési részét, - Baranya közgazdaságát, - Népességi viszonyait. E főcímeknek megfelelően a kötet öt fejezetre tagolódott. Minden fejezet témakörét alaposan és a kor színvonalának megfelelő hozzáértéssel dolgozták fel a szerzők . Az egyes fejezetek terjedelemben, lapszám tekintetében is megfelelően arányosak voltak. Ezt az arányosságot Várady mint tapasztalt szerkesztő, írói rutinnal vitte keresztül. A különböző monográfia-részek írására a legmegfelelőbb munkatársakat nyerte meg. De saját maga is beállt a szerzők sorába ott, ahol egy-egy témára, vagy témacsoportra nem volt vállalkozó. A tudományos- és közönségsiker a kötet iránti érdeklődésben mutatkozott meg. A Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Történelmi Társulat, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Földrajzi Társaság, a Magyar Földtani Társulat, az Országos Iparegyesület, a pécsi püspöki jogi- és államtudományi kara, a nagyváradi jogakadémia, Pécs város tanácsa és még más jelentős intézmények és hatóságok külön levélben mondtak köszönetet a monográfia elküldött tiszteletpéldányáért. A tudományos akadémia és a pécsi jogi kar azt irta az alispánnak, hogy a kötetet a könyvtárában helyezte el. Az Országos Iparegyesület már most kérte a következő kötet megküldését és azt ígérte, hogy az iparegyesület lapjában a megjelent első kötetet ismertetni és ajánlani fogják. Pécs város tanácsa azt válaszolta az alispánnak, hogy készséggel viszonozzák majd az ajándékkötetet, ha Pécs város monográfiája elkészül . Fejérváry Imre baranyai főispán felkérte az alispánt, küldjön az Országos Mezőgazdaásgí Múzeum részére egy példányt a "Baranya múltja és jelenje" első kötetéből, miután benne le vannak írva részletesen a megye közgadasági viszonyai.

35 A megyei monográfia első kötetéből ajándékpéldányokkal látta el az alispán a Baranya megyei iskolákat, tanítóegyesületeket, hogy a legifjabb -nemzedék nevelői minél jobban megismerhessék a megye történetét. Az ingyenes példányok szétküldéséhez a tanfelügyelőtől bekérte az alispán a Baranya megyei tanítóegyesületek 17 129