Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1971. (Pécs, 1972)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETIRÁS TÖRTÉNETÉBŐL - Kopasz Gábor: Baranya megye háromnegyedévszázados monográfiája

A következő fejezet, amelynek bírálatával az akadémia foglalkozott, a népraj zi rész. A monográfia első kötetében ez a "Baranya népei focimét viseli. Ez alá so rolt alcímek témáit nagyobb részben szintén Várady Ferenc dolgozta fel, amelyek anyagát a megye beutazása alkalmával gyűjtötte. A néprajzi tanulmányok közül csu pán kettő nem Várady Ferenc irása: az egyik az "Ormányság", amely Bodonyi Nán dor, a másik a "Hegyhát", amely Király József munkája. A többi néprajzi részt vagy egyedül maga irta Várady, vagy pedig szerzőtársakkal. A néprajzi fejezet az első kötetben a 99-310. oldalig terjed. Az akadémia részéről a néprajzi fejezetet is Lóczy Lajos bírálta. A bírálatot Szily Kálmán akadémiai főtitkár levél kíséretében ugyancsak megküldte a baranyai alispánhoz.

32 Mivel a bírálat rendkívül érdekes és tanulságos, szintén közöljük az alábbiakban: "Nagyságos Főtitkár Url Itt küldöm vissza Baranya vármegye néprajzát ís. Nem olvastam át a kéziratot sorról sorra, de elég hasznosan lapozgattam benne. Mondhatom, hogy élvezetes olvasmány az, sok helyen bájos, néhol költőileg remek. Tudományos szemmel nézve a munkát, azt kell mondanom, hogy nélkülözi a rendszert, etikai, filológiai és antropológiai tekintetben fogyatékos és nincsen ben ne elég összehasonlítás. A magam ízléséből szólva, őszintén bevallom, hogy nem nagyon szeretem, ha egyenlő módszerrel Bastian, Ratzel, avagy Steinen szerint írnak le minden népfajt.

33 Ezt a népszerű és érdekes, közvetlenséggel teli leírást élvezettel fogja olvasni mindenki. A tudományos kutató pedig igen sok adatot meríthet Baranya megyének e szép néprajzi ismertetéséből. A munkának azonban csak egy része van előttem a "Hegyhát"-nak és az "Ormányság"-nak leírása. Az első a magyar és német lakosságnak népszerűen tudományos leírása; az utób bi kevésbé rendszeres és a tudományos etnográfus ennek a módszerén fog legjobban megütközni; hanem aztán annál szebben női ez a rész; Baksay tolia csillog ki belőle - ha nem az övé, de legalább Ís hü tanítványáé. A szerb, horvát és sokác nép etnográfiája nincsen meg a kiséret között. Sajtó alá nincs az még rendezve; a mellékelt gyönyörű fényképek hovatartozósága, megnevezése, magyarázata mind még munkára vár. Szükséges lesz a "Hegyhát" és az "Ormányság" nagy kéziratát kisebb fejezetekre osztani és tartalom jegyzékkel ellátni. Ilyen jobban áttekinthető alakban talán nekem is könnyebben esett volna az át olvasás és imitt-amott összevonásokat ajánlhattam volna; mert az ismétlés ebben a részben több helyen előfordul. Ezeket talán tekintetbe vehetik a szerzők, kiket őszintén üdvözölhetek e szépen megirt - ha nem is tudományos szigorúságú - tanulságos és hü néprajzi ismertetéshez . Budapest, 1895. dec. 3. Kiváló tisztelettel Lóczy Lajos." A következő főcím, a kötet harmadik fejezete a "Közművelődési rész". Erről a tudományos akadémia részéről bírálat nem található az iratok között, de ettől függetlenül biztosra vehető, hogy e fejezetet is megbírálta a Magyar Tudományos Akadémia, hiszen ehhez a vármegyei közgyűlési határozatnak megfelelően az alispáni hivatal igen következetesen mindvégig ragaszkodott.