Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1971. (Pécs, 1972)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETIRÁS TÖRTÉNETÉBŐL - Kopasz Gábor: Baranya megye háromnegyedévszázados monográfiája

a megye bejárásával, a különböző' könyvtárak és okmánytárak felkeresésével voltak kapcsolatosak. A monográfiára vonatkozó felhívásról jelentést tett a közgyűlésnek ís, amelyhez mellékelte az előfizetési felhívás szövegének egy nyomtatott példányát. E felhívás kibocsátásnak szükségességét azzal indokolta, hogy az előfizetésekből befolyó összegekből a nagyobb kiadásokat kívánja fedezni. Az előfizetési felhívás azonban nem tul nagy érdeklődést keltett a megye lakosai között. Vá<ady Ferenc felhívására ennek ellenére érkeztek be egyéb anyagi támogatások is a monográfia céljaira. Ezek részint előfizetések, részint adományok voltak. Az így befolyt előfizetések és adományok összege összesen 4650 forintot tett ki. Ez az Összeg a Baranya megye közgyűlése által megszavazott 6 000 forinttal együtt 10650 forintra emelkedett. Tulajdonképpen a vármegye közgyűlése által előirányozott 6000 forint is előfizetésnek volt tekinthető, mert ennek ellenében Váradynak mint a monográfia kiadójának 500 példányt kellett az alispáni hivatalnak átadni. Mivel az eI*ső kötet árát darabonként 12 forintban állapították meg, az 500 kötet értéke éppen 6 000 forint volt. Pécs város közgyűlése 100 kötetre jegyzett előfizetést, 1200 forint értékben. A megye és a város lakossága részéről mindössze 2 160 forint előfizetést jegyeztek, amely 180 kötet árának felelt meg. Érkeztek be kisebb-nagyobb adományok a megyében élő földbirtokosoktól is. Draskovich gróf 30 forintot, Lippe herceg 60 forintot, Frigyes főherceg 200 forintot küldött a monográfia céljaira. Amint az összegek nagyságából is látszik, a baranyai arisztokraták nem nagyon erőltették meg magukat, amikor a helyi kultúra pártfogásáról volt szó. Közülük kiugró volt Biedermann Rezső báró 1 000 forintos adománya. Szily alispánhoz intézett levelében kifejtette, hogy értesülése szerint a Várady Ferenc szerkesztésében megjelenő "Baranya múltja és jelenje" monográfia kiadása körül anyagi nehézségek támadtak, vagy legalább is a munka megjelentetésének szűkebbek az anyagi keretei. Biedermann szükségesnek tartotta a mü kiadását, ezért küldött 1000 forintot az alispánnak a monográfia céljaira. A szentegáti nagybirtokos adományával a vármegyei közgyűlés is foglalkozott. Határozatban fejezte ki köszönetét áldozatkészségéért, s a közgyűlés határozatát az alispán jegyzőkönyvi kivonat formájában küldte meg Bidedermannak. Az 1 000 forint összeget kiutalták Várady Ferencnek, akit időközben tb. főlevéltárnokká léptettek elő. Vessünk most rövid pillantást arra, hogyan végezte Várady anyaggyűjtését, mik voltak a forrásai, milyenek voltak első elgondolásai a monográfia megírására vonatkozóan. Hosszan tanulmányozta Koller nyolckötetes munkáját.

26 Kikölcsönözte Baranya megye könyvtárából, a kölcsönzési időt évenként meghosszabbíttatta és közel négy évig tartotta magánál. Kölcsönzési elismervényében arra hivatkozott, hogy Koller müvét a megye monográfiája megírásánál kívánja forrásként használni. Koller egyháztörténeti munkájában kétségtelenül talált jelentős helytörténeti adatokat. Valószínű, hogy e kölcsönzés során még Váradynál is nagyobb mértékben használta Koller munkáját Németh Béla, aki a monográfia második kötetében a szoros értelemben vett történeti részt irta és sokszor hivatkozik Koller müvére. Várady nagy jelentőséget tulajdonított a személyes tapasztalat alapján összegyűjtött adatoknak. Szabadságot kért az alispántól, hogy 1895. májusában bejárhassa a megye valamennyi községét és így gyűjtse össze, igy tanulmányozza a községek adatait, a vármegye földrajzi, hegy- és vízrajzi, természetrajzi és néprajzi viszonyait. Az eddig már összegyűjtött történeti jegyzeteihez, ezek kiegészítéséhez vélte szükségesnek a helyszíni adatgyűjtést.