Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1971. (Pécs, 1972)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETIRÁS TÖRTÉNETÉBŐL - Kopasz Gábor: Baranya megye háromnegyedévszázados monográfiája

A megye személyes bejárásán kivül Ís még készített Várady egy 10 pontból álló kérdőívet, melyet az alispáni hivatal a főszolgabirákon keresztül küldött szét a köz^ségi (kör)jegyzőségekhez. A kérdőív a következő pontokból állott: " 1. A jegyzőséghez tartozó községek? 2. Miféle népek lakják a községeket eredet, faj, vallás és nyelv szerint? 3. Milyen az alkatuk, jellemük és ruhaviseletük? 4. Milyen az erkölcsi és családi életük? 5. Milyen az építkezésük és épületeik berendezése? 6. Mi a rendes foglalkozásuk? 7. Miféle háziipart űznek? 8. Mik a nép különös szokásai? Miben és hogyan nyilvánulnak meg e szokások? 9. Hagyomány, monda, mese, népköltészet van-e vidékükön? 10. Miféle nevezetességei vannak a községnek egyáltalán?" Kitöltés után a kérdőiveket a főszolgabirák a községektől összegyűjtötték és beküldték az alispáni hivatalhoz, ahonnan ezeket a megyetörténethez való felhasználás céljából rövid uton megkapta Várady. A kérdőpontokat az alispáni hivatalban sokszorosították és litografált alakban küldték ki a községekbe. A kérdőpontokra kimerítő választ kért Várady és a beküldés határidejéül egy hónapot szabott meg. A kérdőivek pontos kitöltésére az alispán külön is felhívta a községi (kör)jegyzőket. A kérdőpontok tartalmából látható, hogy ezek lényegében a megye néprajzi adatgyűjtésével kapcsolatosak. A megye községeinek személyes bejárásával és a kér^ dőív segítségével összegyűjtött adatokat Várady a monográfia első kötetének 9-270ig terjedő lapjain megjelent tanulmányaiban használta fel; nevezetesen a Baranya fekvése és kiterjedése, Hegy- és vízrajzi áttekintése, Éghajlati viszonyok, Baranya flórája, Baranya faunája, Baranya népei, Néprajz, Népviselet, Népszokások, Népmondák cimü részeknél. Várady Ferencnek a kutatásra, a monográfia írására, szerkesztésére felhasznált időt nagy általánosságban a rendes napi munkájából kellett kiszakítani. Tehát a napi al levéltárosi munka mellett kellett ugy végeznie a monográfiával kapcsolatos anyaggyűjtési, írási, szerkesztési, szervezési, kiadói nyomdai teendőket, hogy az megjelenhessek a kitűzött időre. Csupán akkor engedélyeztek részére rendkívüli fizetéses szabadságot, ha a monográfiával kapcsolatos munkák egy-egy időpontban felgyülemlettek. Ilyenkor Várady szabadság iránti indokolt kérelmet terjesztett elő. Hosszabb szabadságot a közgyűlés, rövidebb szabadságot pedig az alispán engedélyezett. Viszonylag nem sok rendkívüli szabadságot vett igénybe a monográfiával kapcsolatos munkálatok alatt. A megye községeinek bejárására 1895 májusától négy hónapi szabadságot kapott. Várady allevéltárnok szabadsága alatt helyettesítéséről az alispánnak kellett intézkednie. A kézirat sajtó alá rendezésekor szintén engedélyeztek részére hat heti szabadságot. Természetesen a napi rendes pihenőiből is jelentős időt kellett fordítani a monográfiára. Hosszabb szabadságai alkalmával azért volt szükség a helyettesítésre, mert mint allevéltárnok viszonylag önálló munkakört töltött be. Baranya megyében ugyanis a vármegyei allevéltárnok nem a központi levéltárban dolgozott, hanem a külön kezelt árvaszéki iratoknak volt az őre, az árvaszéki leváltár irányítója. Ez volt az egyetlen feladatköre, tehát munkája az árvaszékhez kapcsolódott, az árvaszék létszámába tartozott, s a főlevéltárnok volt a megyei központi levéltár őre, vezetője.