Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1970. (Pécs, 1971)

TANULMÁNYOK, FORRÁSISMERTETÉSEK - SZINKOVICH MÁRTA: A tanácsülési jegyzőkönyvekről. (1950-1954)

A mezőgazdasági termelés időszakos helyzetét természetesen nemcsak a tanácsülési jegyzőkönyvekből ismerheti meg a kutató. A miniszériumok (főleg az F. M. és a B. M. , ez utóbbi, mint a tanácsok közvetlen irányitó szerve) rengeteg papírmunkát követeltek meg ebben az időben. A vetés, aratás cséplés, stb. munkálatairól heti jelentések özöne ment fel. A községi tanácsok idevonatkozó iratanyagánál annyival többet nyújtanak a tanácsülési jegyzőkönyvek, hogy ez utóbbiakban a beszámolók és előterjesztések egy-egy hosszabb periódusról összefoglaló képet adnak. A márciusi üléshez hasonlóan kerültek megtárgyalásra a mezőgazdaság időszaki feladatai a következő negyedévi (1951 jun. 30.) tanácsülésen is. A végrehajtóbizottság beszámolója foglalkozott az aktuális feladatokkal: az aratás, cséplés, begyűjtés lebonyolításával. A Párt és a kormány kezdeményezésére ismét létrehozták az Operativ Bizottságokat^5/(megyei és járási szinten) a községekben pedig a fenti munkák sikeres elvégzését elősegítő társadalmi bizottságokat. Valamennyi járásba instruktort állítottak be, ezek nemcsak a jelentő szolgálatot fogták össze, hanem arra is ügyelniük kellett, hogy felfedjék az Operatív Bizottság munkájában mutatkozó hibákat. A községi társadalmi bizottságok feladata az volt, hogy "aktivizálják és irányítsák a tanácstagokat és egyéb tömegszervezeteket a nyári mezőgazdasági munkák idején. " A végrehajtóbizottság beszámolójából kitűnik a terménybegyüjtés addigi eredménye s az, hogy a megyében mozgalom indult "a cséplőgéptől a szövetkezetbe jelszóval. " A beszámoló ismerteti az aktuális növényápolási munkák végrehajtását, részletezve, termelési szektoronként. Az előadottakból kitűnik, hogy a megyei végrehajtóbizottság irányitó munkájában nagy szerepet kapott a bonyolult ellenőrzési szervezet mozgásban tartása. A végrehajtóbizottság beszámolóján kivül, ugyanezen az ülésen mégegyszer sor került a mezőgazdaság kérdéseinek megtárgyalására önálló napirendi pontként. Az előterjesztés lényegében ugyanazokat a témákat ölelte fel, mint a vb beszámoló (aratás, cséplés, behordás, tarlóhántás, másodvetés, begyűjtés, valamint az állattenyésztés helyzete és feladatai, ) csak részletesebben. A tervteljesitések elérésében nagy szerepet kapott ezekben az években a versenymozgalmak kifejlesztése. A júniusi tanácsülésen részt vett a Tolna megyei Tanács elnöke, és mezőgazdasági termelési versenyre hivta ki Baranyát. A tanácsülés megtárgyalta a verseny feltételeit, és azt elfogadva a versennyel kapcsolatban két határozatot hozott. Az 1951 októberi tanácsülésen a végrehajtóbizottság beszámolójában a kongresszusi verseny eredményeit ismertette. Mezőgazdasági vonatkozásban a terménybegyüjtésről, a másodvetés elvégzéséről, "a cséplőgéptől a szövetkezetbe" mozgalom teljesítéséről adott számot. A beadási kötelezettség teljesítését hullámzó jellegűnek mondja, az augusztus 20. -át megelőző nagy erőfeszítés után a lendület csökkent. A gabonabeadás teljesítésének szép eredményét egyéb terményekben való lemaradás követte (kukorica, burgonya, napraforgó). A beszámoló a termelőszövetkezeti mozgalom adatait is ismerteti: 341 tszcs, 154.000 kh összterülettel, 17. 723 család. ) A termelőszövetkezetek számszerű fejlesztésében kiemeli az agitatív módszerek fontosságát: csoportos látogatásokat, és a Szovjetunióban járt 200 tagu parasztküldöttség 8 baranyai tagjának meggyőző munkáját. Az állami és tervfegyelem gondolatkörében ismerteti az adóbehajtási terv teljesítését, illetve az itt jelentkező lemaradásokat. Az 1951 évi nov. 10. -i ünnepi tanácsülés ;a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 34., évfordulójáról megemlékezve^meghallgatta a kormánykiküldött értékelését arról, hogy hogyan teljesítették Baranya megye dolgozói november 7-i felajánlásukat. Az eredményeket és hiányosságokat kizárólag a mezőgazdasági termelés területén tekinti át. Hasonlóképen a vb. elnökének felszólalása is, amely a konkrét tennivalók felsorolásával kivánt utat mutatni a tettekben megnyilvánuló forradalmiságra, a legfontosabb feladatként a begyűjtési tervek teljesítését jelöli meg. Konkrétan,terményről-terményre sorolja fel a teljesítés illetve lemaradás mértékét, kiemeli a jól dolgozott községi végrehajtóbizottságokat, elmarasztalja azokat, ahol súlyos a helyzet egyik-vagy másik termény begyűjtése tekintetében. (Névszerint felsorol egyéni termelőket, és termelőszövetkezeti csoportokat. ) Az 1953 januárjában megtartott tanácsülésen a végrehajtóbizottság beszámolójában a mezőgazdaság kérdése első helyen áll, és súlyos nehézségeket tükröz. Az elnöki elemzés igyekszik feltárni az okokat. Emliti a technikai elmaradottságot, a korszerő mezőgazdaság kibontakoztatásának objektiv akadályait, de ezeket is elsősorban szubjektív okokra vezeti vissza. A megoldást a "kemény kéz" alkalmazásában látja. Ismét előkerül a termelőszövetkezetek és a gépállomások munkájának összehangolásával kapcsolatos probléma. A termelő-