Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1970. (Pécs, 1971)

TANULMÁNYOK, FORRÁSISMERTETÉSEK - SZINKOVICH MÁRTA: A tanácsülési jegyzőkönyvekről. (1950-1954)

szövetkezeti mozgalom nem kellő megalapozottsága jelentkezik abban, hogy több I. tipusu termelőszövetkezetet törölni kellett, mert csak névleg voltak szövetkezetek, a valóságban egyéni módon, szétaprózva, minden szervezeti forma nélkül dolgoztak. Az 1953 márc. 9-i rendkívüli ülésen, az 1953. évi terv-és költségvetés tárgyalásakor középpontban van a mezőgazdaság fejlesztésének ügye. Az előterjesztés összefoglaló adatokat közöl az első három év beruházási programjából, a termelőszövetkezetek és a gépállomások helyzetéről. Majd az 1952. év gazdálkodásáról számot adva, igen részletesen tárja fel a fennálló problémákat. Ilyenek: a tszcs-k és a gépállomások nem kellő összhangja, a gabona és takarmányterv teljesítésében való lemaradások, a fiatalok huzódozása a tszcs-tői a földvisszaadások nagy mértéke. Az állattenyésztés tekintetében a szakszerűtlen takarmányozás, korszerűtlen zootechnika, a szétszórt istállózás a tszeknél stb. A hibák forrását továbbra is a helyi tanácsok apparátusának rossz munkájában látja. Az eredmények elérésére gyakorlati teendőket sorol fel: az öntözéses gazdálkodás kifejleszése a tsz-eknél, a trágyázás megjavítása stb. A hangsúly itt általában az agrotechnika fejlesztésén van. Az ápr. 27-i tanácsülés első napirendi pontja ugyan a választások előkészítése volt, azonban a politikai munka tartalmi kérdései összefonódtak a mezőgazdasági termelés problémáival. A választások tiszteletére termelési versenymozgalom indult. Baranya ekkor Somogy megyével állt versenyben. Az elnöki beszámoló kiemeli a jelentősebb felajánlásokat, amelyek a községek, termelőszövetkezetek és egyéni termelők részéről történek. Ismerteti az addigi versenyeredményeket is. De megemlít olyan jelenségeket is, amelyek egyes falvak rossz hangulatát mutatják. Ezeket az osztályellenség megnyilvánulásának tekinti. A mezőgazdaság helyzetével bővebben foglalkozik a második napirendi pont. Az előterjesztés ismerteti a vetési előirányzatban mutatkozó súlyos lemaradásokat, (100. 000 kh őszi vetés kiesés volt 1953 tavaszán) valamint az ennek ellenére elért eredményeket, a kormány nyújtotta segítség mértékét (vetőmag, műtrágya stb. ) A községi tanácsok tevékenységének értékelésében ismét a "kemény kéz" álláspontján van: "tanácsaink sok helyen a hibák elemzésében megalkuvók voltak, liberálisan kezelték a kulákokat". A községi tanácsok elhanyagolták a mezőgazdasági tervek végrehajtásában számukra előirt feladatokat - állapítja meg az előterjesztés. A továbbiakban részletesen foglalkozik a gépállomások munkájával, és a tervteljesitésben mutatkozó lemaradásokkal. A mezőgazdaságban soronlévő munkák ismertetése átfogó módon tükrözi az 1953. évadott időszakának mezőgazdasági termelési helyzetét, hasznos adatokat nyújt a növénytermesztés és az állattenyésztés vonatkozásában. A Megyei Tanács következő ülését július 29-én tartotta, egy hónappal a Központi Vezetőség ülése és a kormányprogram közzététele után. A júniusi fordulat megmutatkozott a tanácsülés munkájában is, azonban "az uj szakasz" megváltozott követelmény-rendszere (amely egyébként is ellentmondásokkal volt terhes a pártvezetésben fellépő problémák miatt) természetesen csak később fejlődött ki, s vált a tanácsi irányitó munkában gykorlattá. Az MDP Központi Vezetősége 1953 jun. 27-28. -i ülésén átfogó módon tárgyalta meg az ország belpolitikai és gazdasági életében mutatkozó jelenségeket, a párt addigi politikai irányvonalának, és gazdaságpolitikájának felülvizsgálatát és a hibák kijavítását tűzte ki célul. A határozat az agrárkérdést nem egyszerűen gazdasági oldaláról tekintette, hanem feltárta a szövetségi politika terén elkövetett hibákat és a parasztkérdésben is uj politikai irányvonal kidolgozását és alkalmazását tartotta szükségesnek. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a falu szocialista átépítésének utja továbbra is a termelőszövetkezeti ut. A megyei tanácsülés egyetlen napirendi pontja a páthatározatok végrehajtásával kapcsolatos feladatok megtárgyalása volt. Jellemző azonban arra, hogy mennyire mezőgazdaságcentrikus volt a helyi tanácsok szemlélete, az, hogy a K. V. határozatokból ebben az első me megközelítésben ismét a mezőgazdasági vonatkozásokat emeli ki, és teszik a tanácskozás témájává. Az elnöki beszámoló visszautal a korábbi helyzetre. Beszél a termelőszövetkezeti mozgalom erőltetésében elkövetett hibákról, és az utóbbi években észlelt olyan jelenségekről, mint a termelési kedv nagymérvű csökkenése. 36/ Ennek következményeképen Baranyában 77. 000 kh-ra növekedett a tartalékföld mennyisége. (Jó része ugyanis földfelajánlásból eredt.) Szól a kuláklista megszüntetéséről, hangsúlyozza, hogy a termelőszövetkezeteket ezentúl nem mennyiségileg, hanem belsőleg kell fejleszteni, ismerteti az idevonatkozó kormányhatározatokat. 37/ A beszámoló az aktuális, napi feladatokkal is foglalkozik: ismerteti az aratás állását, a behordás és beadás helyzetét. A számszerű adatokon kivül figyelemre méltó az, hogy bizonyos fellazulásról számol be: száznál több paraszt nem teljesítette beadási kötelezettségét, ami a cséplési ellenőrök munkafegyelmének önkényes megszegését is