Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1970. (Pécs, 1971)

TANULMÁNYOK, FORRÁSISMERTETÉSEK - SZINKOVICH MÁRTA: A tanácsülési jegyzőkönyvekről. (1950-1954)

vezethető vissza, hogy feladataikat gyakran csak adminisztratív utasításokkal akarják meg­oldani, de a tömegkapcsolatok javítására előirt módszerek maguk is ebben az irányban ha­ladtak. Az állandó bizottságok - amelyeknek ezek az utasitások nagy jelentőséget tulajdo­nítanak működésében ott keresik a hiba forrását,, hogy az ezekkel való foglalkozást nem a vég­rehajtóbizottság vezetője végezte. Ezért az emiitett BM rendelkezés előirja, hogy atanácsok tömegszervezeti jellegének megerősítéséért, az állandó bizottságok működéséért elsősorban a VB elnök, személyében felelős. Gyakorlatilag ezt ugy kell végrehajtani, hogy "az osztály felett felügyeletet gyakorló elnökhelyetteseknek egyik legdöntőbb feladata az állandó bizottsá­gokkal való felelősségteljes foglalkozás, azok segítése,szervezeti megerősítése és a feladatok végrehajtásába való bevonása. " A rendelet ismét figyelmeztet arra a helytelen gyakorlatra, hogy egyes tanácsoknál az állandó bizottságok az osztály felügyelete alá kerültek, s igy nem tudják ellátni az igazgatási apparátus ellenőrzését és nem tudnak megfelelő segítséget nyúj­tani a tömeg nevelésében, valamint azok mozgósításában a határozatok végrehajtására. A ki­tűzött cél azonban az adott körülmények között maximalista: "A tömegekkel való kapcsolat kiszélesítése céljából az állandó bizottságoknak széles aktivahálózatot kell kiépíteni. El kell érni, hogy az 1953. év végéig az állandó bizottságok aktiváinak száma mindenütt túlhaladja a tanácstagok és póttagok számát. " Az állandó bizottságok elé azonban mind a felsőbb vezetés, mind a tanácsok végreható­bizottsága továbbra is azt célt tűzte, hogy eredményesen működjenek közre a feszitett tervek végrehajtásában. Ezért a dolgozó parasztság bizalmatlanul fogadta az állandó bizottság tevé­kenységét és még a jóindulatú segítőkészséget is zaklatásnak vélte. Az 1953. jan. 30-i ta­nácsülésen, ahol a megye egészségügyi helyzete volt a tárgysorozat egyik témája, a felszó­laló tanácstagok elmondták, hogy milyen nehézségekkel találkozott az egészségügyi állandó bizottsága munkájában. Többenbeszéltek arról, hogy a községi tanácsok vezetői is lebecsülik mind az egészségügyi, mind az oktatási ÁB-k munkáját. 1953 elején a mezőgazdasági ÁB-k részére szervezett tapasztalatcsereértekezletről a Megyei Tanács elnöke jelentést terjesztett fel a minisztériumba, s a következőket irta: "A ta­pasztalatcsere értekezleten az elnökök mintegy 60-70 %-a jelent meg. A referátumok ismertették az előttünk álló feladatokat, úgymint az elmaradt mélyszántás mielőbbi befejezé­sét, a gépek és szerszámok kijavítását, valamint megszabták a felkészülés módját a tavaszi mezőgazdasági munkálatokra. Kihangsúlyozták a referátumok, hogy egyetlen egyénileg dol­gozó paraszt se várjon központi készletből vetőmagot. Ismertették a tavaszi mezőgazdasági munkák határidejét, és megmutatták annak a módját, hogy az állandó bizottságoknak mit kell tenni ezekben a munkákban. Az állandó bizottságok elnökei - meg kell állapítani - az egész megye területén elég passzívan viselkedtek, kisebb helyi problémákat vetettek fel, és nem mondták el, hogy ők hogyan végzik munkájukat. "25/ Az 1953. márc. 9. -i tanácsülési jegyzőkönyvben azonban olyan felszólalások is olvasha­tóak, amelyek azt. mutatják, hogy egyes állandó bizottságok fejlődésében előrelépés történt, s megtalálták helyüket a tanácsszervezetben. Az egyik tanácstag elmondja, hogy "mint a ke­reskedelmi állandó bizottság elnöke, aktivizálni fogja a tagokat a feladatok teljesítésére. Meg fogják vizsgálni a kereskedelmi osztály feladatait és azok elvégzéséhez ellenőrző segít­séget fognak adni." Mások is ugy számolnak be bizottságuk tevékenységéről, hogy abban az osztály munkájának nemcsak alapos ismerte, hanem bizonyos fokú ellenőrzésre való törek­vés is kitűnik. (Szociálpolitika és népművelési állandó bizottság u.o. 23. o.) A júniusi fordulat nem hozott azonnal változást az állandó bizottságokkal kapcsolatos gyakorlatban. A Belügyminisztérium 649-60/1953 sz. rendelkezése, amely a mezőgazdasági és begyűjtési állandó bizottságok munkájának megjavításáról szólt, részletes utasításokat adott ezen bizottságok számára operativ feladatok elvégzésére. ("Minden cséplőgépnél foly­lyon népnevelő munka ... ne legyen egyetlen olyan csépeltető sem, akivel a cséplés megkez­dése előtt ne beszélt volna az állandó bizottság tagja ... a begyűjtés munkáját is figyelem­mel kell kisérniük, különösen azt, hogy a terményátadáskor ne forduljon elő torlódás, fenn­akadás, figyelniük kell a dolgozók véleményére, vajon nincsenek-e panaszok a begyűjtő he­lyek munkáját illetően . . . helyi erőforrások segítségével igyekezzenek a cséplőgépeket vagy az erőgépeket kijavítani . . . segítsenek a megfelelő szerszámok felkutatásában . . .") stb. 2 °Y Az állandó bizottságoktól ilyen jellegű tevékenységet várt el a Megyei Tanács is (A nagy nyári munkák idején "minden héten tartsák meg az értekezletet, ahol kiértékelik az elvég­zett munkát és megszabják a további feladatokat. "1953. jul. 29. ülés jkv. 11. o.) Hasonló operativ közreműködést igényelnek a pénzügyi állandó bizottságoktól az adóbevételi tervek

Next

/
Oldalképek
Tartalom