Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1970. (Pécs, 1971)

TANULMÁNYOK, FORRÁSISMERTETÉSEK - SZINKOVICH MÁRTA: A tanácsülési jegyzőkönyvekről. (1950-1954)

teljesítésére, (u.o.) A júliusi tanácsülésen önálló napirendi pontként szerepelt az állandó bizottságok kiegészítése. Ennél a témánál sem került azonban sor bővebb értékelésre, az elnöki javaslat csupán a szükséges személyi változtatások névszerinti felsorolását tartalmazza. 1953 második felében azonban a júniusi határozatok hatása egyre inkább kezdett kibontakozni az államigazgatási munkába, és a testületi tevékenységben. A társadalompolitika uj elvei azokra a területekre irányították a figyelmet, amelyek eddig erősen háttérbe szorultak; a lakosság gondjai, problémáival való törődés uj módon lett a hatóság feladata. 1953 aug. 5-én a Helyi Tanácsok Főosztálya elrendelte az oktatási és népművelési állandó bizottságok tapasztalatcsere értekezletét. 27/ Ennek az utasításnak bevezetőjében ismét elvi állásfoglalás olvasható az állandó bizottságok szerepét illetően. Abból a változatlan alapból kiindulva, hogy "a tanácsok és a tömegek közötti kapcsolat kialakításának állami vonalon legfőbb szervei a tanácsok", ezzel együtt az állandó bizottságok feladatát is újszerűen fogalmazza meg:" Az állandó bizottságokon keresztül járulnak hozzá a tanácstagok és a többi dolgozók a tanácsnak a község (város) állandó fejlesztésére irányító munkájukhoz. "Az utasitás, amely előírja, hogy aug. 13-17. között" az oktatási és népművelési állandó bizottságok munkájának felélénkitésére "tapasztalatcsere értekezleteket kell tartani, részletesen foglalkozott e bizottságok munkájának tartalmi kérdéseivel. Az 1953. okt. 31-i K. V. határozatok és a nov. 17-i tanácselnöki értekezlet alapján került sor 1954. januárjában a megyei tanácsülésen az elnöki beszámolóra "a tanács választott szeveinek munkájáról." Ennek az anyagnak a tanácsülésekre vontkozó részét fentebb ismertettük. A referátum a végrehajtóbizottságok működését az alkotmányosság szempontjából elemzi, és már itt utal a végrehajtóbizottságok és az állandó bizottságok között kialakult helytelen alá- fölérendeltségi viszonyra. A továbbiakban mélyrehatóan vizsgálja az állandó bizottságok helyzetét a különböző szintű tanácsoknál. Az előterjesztésben megnyilvánuló önbírálat nem frázis- hanem tényszerű. (Felsorolja az okokat, amelyek következtében az ÁB-k az osztályok függvényévé váltak, bírálja a megyei VB dec. 24-i határozatát arról, hogy be fogja számoltatni az ÁB elnököket stb.) Beszél a járási és városi ÁB-k munkájáról, kiemeli a Mohács városi állandó bizottságok "viszonylagos eredményességét," Negativ példákat is emlit. A községi ÁB-król röviden nyilatkozik, minthogy -egy-két esettől eltekintve, "a megye legtöbb községben az állandó bizottságok csak papíron léteznek. " Felemlíti az állandó bizottságok létrehozásánál előfordulógyakorlatot, amikor a tanácsdemokrácia megsértésével alakítanak ÁB-t olyanokból, akik nem tanácstagok. 28/ Az elnöki referátumot jó, konkrét hozzászólások egészítik ki. (A megyei Oktatási -, Ipari-, Egészségügyi-, és Kereskedelmi Állandó Bizottság munkájáról. ) Az 1954. márc. 3-i tanácsülés ismét szervezési oldalról foglalkozott a megyei állandó bizottságokai- A 3. napirendi pontban a Megyei Tanácsba történő kooptálások mellett határozatot hozott egyes állandó bizottsági elnökök vagy tagok visszahívására illetve delegálására. Az állandó bizottságok kérdése utoljára az 1954. okt. 22-i tanácsülésen merül fel a négy év munkájáról szóló elnöki beszámolóban. Uj megállapítások azonban nincsenek a tekintetben. A megyei állandó bizottságok közül az egészségügyi, szociálpolitikai, az épités-és közlekedési és a kereskedelmi ÁB. jó munkáját emliti meg, tovább Mohács város állandó bizottságait, amelyről azt mondja, hogy "országosan is igen helyes munkamódszereket alkalmaznak, megfelelő aktivá hálózat kiépítése, versenyt szerveznek stb." 4. A törvényesség témája A Központi Vezetőség 1953 június 28-és 29. -i ülésén foglalkozott a gyakorlati munkában elkövetett súlyos hibákkal, s azok kijavítását tűzte ki feladatul. Ennek végrehajtásában jelentős lépések voltak a szocialista törvényesség megszilárdítására tett kormányzati intézkedések. 29/ A helyi tanácsok demokratizmusának növekedése - amely ugyancsak a párthatározatokból folyó követelmény volt - szoros összefüggésben állt a szocialista törvényesség megszilárdításával. Az igazságügyi szerveknek és a tanácsoknak tevékenységi köre több pontban érintkezett egymással. Ezért kívánatos volt, hogy a helyi tanácsok és a bíróságok együttműködése kiszélesedjék. A Helyi Tanácsok Titkársága 1953 novemberében kiadott rendelkezésében a végrehajtóbizottságok feladatává tette, hogy az addiginál szorosabb kapcsolatot teremt-