Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1970. (Pécs, 1971)
TANULMÁNYOK, FORRÁSISMERTETÉSEK - V. BORECZKY BEATRIX: Márévár története a XIV-XV. században
A hitelesség kérdésének felvetését szükségessé teszi az, hogy ismert egy másik adat is mely szerint a szóbanforgó terület, melyen Márévár és tartozékai is fekszenek, 1235-től kezdve a pécsi püspökség tulajdona. Ez az adatunk II. András Koller által 1235-re keltezett okleveléből származik, amely a Somogyvári konvent 1404. -i átiratában, 20/ valamint egy 1690-es átirat fogalmazványában,21 ' maradt fenn. Az átirat a pécsi püspökségre vonatkozó valamennyi oklevelet tartalmazza. A pápa rendeletére a XV. század elején az egyházi intézményeknél általánossá vált a jogok ilyen módon való regisztrálása. Az oklevél miután szokatlan részletességgel sorolja fel a püspökség területeit és erre vonatkozó jogait, három falut adományoz Bertalan pécsi püspöknek különleges érdemeire való hivatkozással 22 / . Nyárádot, Bodát 23/ és Mázát. Ez utóbbi határleirásban minden valószinüség szerint bele kell értenünk azt a területet, melyen Márévár fekszik. A leirás szerint a birtok határa Györe mellől kiindulva kelet felé, majd dél felé tartva a nádasdi "terra Britanorum" mentén a Szent László egyházhoz ér, vagyis a maiPüspökszentlászlóra 24 / . Innen dél felől továbbmenve a váradi monostor földje mellett halad el. A monostor földjeinek nyugati részén egy forráshoz ér. Miután a forrás helyét ma már nem lehet megállapítani, további irányát egy szakaszon nem lehet követni. A határ itt következő pontjait egykorú helynevekben jelöli meg. Később északra fordul, majd nyugatról hosszan továbbmenve eljut az Egregy folyó25/ völgyébe . . AzEgregy folyása mentén, nagy séta után tér vissza a györei területekhez. Bár a körülhatárolt terület feltűnően nagynak látszik és a megjelölt határoknak, több csak bizonytalanul lokalizálható pontja van, a pécsváradi monostor földjeinek elhelyezkedése, valamint az Egregy völgyének említése félreérthetetlenné teszi a terület határait. A határleirás általunk való helyes értelmezését bizonyítja egy 1457. -i oklevél,26/ melynek alapján megállapítható, hogy a pécsi püspöknek volt egy pere, melyben Márévárra vonatkozó jogait érvényesíteni próbálja. Az emiitett oklevélben ugyanis éppenséggel lemond ezekről az állítólag ítélet utján nyert jogairól, s a várat és tartozékait visszaadja akkori tulajdonosának, Töttös Lászlónak. Továbbá alátámasztja az is, hogy az egész körülhatárolt terület a XVII. század végén Márévárral és tartozékaival a pécsi püspök birtokában van, 2 7/ adományozásáról pedig nincs tudomásunk. Az történhetett, ami a török kiűzése után általános volt ; az egyház össze tudta állítani és igazolni tudta, gondosan megőrzött oklvelei révén, a töröktől visszafoglalt területekre vonatkozó jogait, mig ez a magánbirtokosoknál, különösen a kis és középbirtokosoknál nagyobb nehézségekbe ütközött. Más kérdés magának az oklevélnek a hitelessége. Régen kimutatták már, hogy az átiratban foglalt valamennyi oklevél hamis,28/ } kivéve az elsőt, ami ugyan nem bizonyult hamisnak, csupán hiányosnak. A minket érintő oklevéllel Pauler Gyula foglalkozott, és annak kétségtelen hamis voltát Nyárád esetében több ténnyel bizonyította, a hamisítás időpontját pedig Károly Róbert uralkodásának végére tette 29/ Győrffy György szintén kimutatta, hogy a Nyaradra vonatkozó adatok mindenesetre tatárjárás utáni viszonyokat tükröznek. 30/ Abból, hogy a határleirásban szerpelő Bothfia János 129 7 körül élt Lajméron, az oklevél XIII. század végi hamisítását feltételezhetjük. Ismeretes, egy 1367-ből származó ujabb határjárás is, melyben I. Lajos király erősiti meg Nyárád határait. 31/ Itt Bothfia János elhunyt fiainak földjén Lajméron bizonyos Candelater Miklós él. Az oklevél 1235-ös keltezése tehát nyilvánvaló lehetetlenség. Pauler 1350 körüli keltezésével szemben Győrffy 1297 körüli keltezése valószínűbbé válik. Bodáról csak annyit tudunk, hogy annak közölt határleirása szintén a tatárjárás után készült .3 2/ Amennyiben a hamisítás időpontja valóban 129 7 körül volt, érthetetlen, hogy a püspök miért csak 1350 körül lép fel Nyaradra vonatkozó igényeivel a bátai apáttal és egyéb ottani birtokosokkal szemben. 33/ Amennyiben elfogadjuk, hogy az oklevélnek a mázai területre vonatkozó része is ebben az időpontban jött létre, ami valószínű, Márévár és tartozékainak esetében is ugyanezzel a problémával találkozunk. A különbség csak az, hogy itt a püspök nem 60, hanem 160 évvel a hamisítás után próbált érvényt szerezni állítólagos jogainak. Lehetséges, hogy a hamisítás és a vár eladományozása körül eltelt idő túlságosan rövid volt ahhoz, hogy az eredeti tulajdonos tulajdonjoga feledésbe merüljön. A hamisítás kiindulópontját az emiitett területen lévő, valóban a püspök birtokait képező települések adhatták. Igy például tudomásunk van arról,hogy a püspökség Mázán és Kárászon valóban birtokos,34/ sc vt a közvetlen Máré környékén fekvő Szegyefalván és Nyaradon is vannak birtokai.35/ . Mindkét adat a püspök erőszakos támadásaival kapcsolatban tűnik fel,
