Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1970. (Pécs, 1971)
TANULMÁNYOK, FORRÁSISMERTETÉSEK - V. BORECZKY BEATRIX: Márévár története a XIV-XV. században
V. BORECZKY BEATRIX Márévár története a XIV-XV. században Márévár Baranya megye északi részén fekszik, a mai Magyaregregy határában, egy "mecseki kősziklás hegycsúcson"! / az egregyi völgytől keletre, amely terület egykor Tolna megyéhez tartozott. Figyelmünket nemcsak a festői környezet, a nemrég befejezett régészeti feltárás nyomán helyreállított vár hivja fel magára, hanem az a tény is, hogy a vár és tartozékainak XIV-XV. századi története, melyre kivételesen gazdag anyagot tartalmaznak a fennmaradt és a Zichy-okmánytárban kiadásra került oklevelek, két évszázad magyar történelmének bizonyos tipikus vonásait süriti magába. Márévár első említésével Károly Róbert egy 1316-os oklevelének 1318-ból származó átiratában találkozunk.2/ Ettől kezdve a XV. század végéig gyakran szerepel a körülötte szinte szakadatlanul folyó perekkel kapcsolatban. Először a Bogár, majd a Bátmonostori 3/ végül a Kisvárdai (Várdai) család tulajdona. Egy ellenőrizhetetlen adat szerintBakócz Tamás is megjelenik a vár birtokosai között. 4 / A XVI. században ritkulnak az adatok. Török kézre kerüléséről Verancsics tájékoztat bennünket. 5/ A török kincstári defterek tanúsítják, hogy a vár 1545-46-ban « mohácsi szandzsákhoz tartozott, és 72 főnyi török katonaság állomásozott benne. 6/ Istvánffytól tudjuk, hogy 1554-61 között a Horváth Márk vezette rác - törökök éltek a várban, amit az ásatások eredményei is igazoltak. 3/ Ennek az időszaknak az emlékét őrzi a feltárt törökkori külső védőrendszer. 9 / A régészeti, kutatás tárta fel, hogy a vár a XVI. század végén robbanás és tüz következtében elpusztult.] 0/ Az elpusztult vár a hozzá tartozó területekkel együtt a török kiűzése idején már Széchenyi Pál pécsi püspök birtoka. 11/ A vár körül több település helyezkedett el, amelyeknek egy része legalább nevében máig is fennmaradt (Jánosy, Battyán), más részük emlékét azonban csak bizonyos magyaregregyi helynevek őrizték meg. 12/ Kezdettől fogva minden forrásunkban Márévár tartozékaként szerepelnek Máré és Hodács. Valószínű, hogy szintén kezdettől fogva a várhoz tartozott négy apróbb helység: Cikől3/ Borostvánl4/ és Fonyászó 15/ melyek egy 1432-es feljegyzés szerint elhagyott faivakként szerepelnek, 16 / és a talán egy-két iobbágytelket m Agába foglaló Sátorkő. 17 / Később,mikor a vár teljes egészében a Bátmonostori család birtokába került, azokat a környékbeli településeket is Márévár tartozkaiként kezelték, melyeket már előzőleg is a család birtokolt. Az 1466-os családi szerződésben, melynek alapján a teljes Bátmonostori vagyon a Kisvárdai családra szállt, Márévár a következő tartozékokkal szerpel: "Máré, Hodách, Sathorkew, Malafalwa, Kompothfalua, (Jánossy, Bathyan, Abeel) Puzthafonyazó, Felsewfonyazó Racha, Cykow Borosthyan" 18/. A tulajdonosok patronálták a vártól délre, a Boldogságos Szűz tiszteletére épült monostort, valamint két egyházat, melyek közül egyik talán Máré, a másik esetleg Hodács plébániája lehetett. Első hiteles adatunk Márévárral kapcsolatban Károly Róbert emiitett 1316-os adománylevelének 1318-as átiratából és megerősítéséből származik, melyben Márévárat "földjeivel és birtokaival melyek jogszerint a várhoz tartoznak" bizonyos Bogárnak mondott István-nak adományozta. 19/
