Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1970. (Pécs, 1971)

TANULMÁNYOK, FORRÁSISMERTETÉSEK - KOPASZ GÁBOR: A pécsváradi közalapítványi iratok

A vallásalap tulajdonába adta Mária Terézia a vajszlói apácarend birtokát is, amelyhez Besence, Hidvég (Baranyahidvég), Páprád, Sámod és Vajszló községek tartoztak. Az itteni gazdálkodást is a pécsváradi alapítványi uradalmi központból irányították. A vajszlói vallás alapítványi birtok eredetileg a nyulszigeti apácák tulajdona volt, a török kiűzése után pedig a pozsonyi apácák kapták meg, mint a nyulszigeti apácák jogutódai. A tanulmányi, illetve az egyetemi alap részére foglalta le még Mária Terézia a megszűnt szekszárdi és dunaföldvári bencés apátságok birtokait is, amelyek ugyancsak a pécsváradi közalapítványi központ jószágkormányzósága alá kerültek. Nem tartoztak Pécsváradhoz, vagyis önálló jószágkormányzóságok voltak Znióváralja, vagy más néven Klástor, valamint Vágsellye alapitwayi birtokok, bár ezekre is sok utalást találunk a pécsváradi alapítványi iratokban. Sőt szórványosan található adatok még a horvátországi alapítványi birtokokra is. Mindkét uradalom a jezsuitáké volt, és a jezsuita rend megszüntetésével került Znióváralja a budapesti egyetemi, Vágsellye pedig a tanulmányi alap birtokába. '/ A mágocsi apátságnál már utaltunk arra, hogy voltak olyan apátságok is, amelyeket magánszemélyek alapitottak. Csak megjegyzés képpen említjük meg, hogy Baranyában több ilyen magánalapitásu apátságot említenek a források és a feldolgozások. Magvaszakadt birtokosok, özvegyek gyakran hagyományozták birtokaikat az egyházra és alapitottak monostorokat, apátságokat. Ilyenek voltak a Kán nemzetség által alapított trinitási apátság, a mai Szebény táján állott zebegényi monostor, a Nagytótfalu és Kistótfalu között fekvő bajcsi pálos kolostor, a Csányoszró közelében levő osztró-mindszenti monostor, valamint a püspökszentlászlói kolostor, amely a pécsváradi apátságba olvadt bele. Mihelyt bizonyossá vált, hogy a pápa a jezsuita rendet fel fogja oszlatni, Mária Terézia kijelentette, hogy a magyarországi jezsuita rend vagyonának kulturális célra való felhasználásáról ő fog intézkedni. A középkorban a szerzetesrendek végezték a nép szellemi műveltségének emelését, de a XVIII. század második felére ez már egyre inkább állami feladattá lett. Az állami iskolaügy kiterjesztésére, fejlesztésére igy kedvezőleg hatott a jezsuita rend feloszlatása. A jezsuita rend vagyona és iskolái állami kézbe kerültek. Ekkor lett államivá a nagyszombati volt jezsuita egyetem is. A királynő rendelete értelmében a jezsuita javak lefoglalását 1773-ban a királyi kamara végezte. Mária Terézia iskolareformjának a csúcsát jelentette, amikor a királynő 1777-ben Nagyszombatból Budára helyezte át az egyetemet. Mária Terézia 1778-ban intézkedett arról, hogy a megszűnt pécsváradi apátság birtokai a jövőben a magyar tudományegyetem céljait szolgálják. Az István király által alapított és mindvégig királyi kegyuraság alá tartozó pécsváradi apátság ezzel megszűnt. A megszűnt apátság egyházi szempontból puszta cimmé változott, amelyet kitüntetésül adományoztak egyházi személyeknek. Mária Terézia oklevele alapján a következő volt 31 apátsági helység került 1778-ban az egyetemi alap birtokába: Pécsvárad-a várral együtt, Várkony (Zengővárkony), Pusztafalu (Pusztakisfalu), Kékesd, Szilágy, Berkesd, Eilend, Pereked, Ramanya (Romonya), Hird, Vasas, Bekcsa (Baksa), Kernend, Szederkény, Monyoród, Vörsönd, Szajka (Szajk), Babarc, Korpád (Babarc melletti puszta), Kisnyárád, Liptód, Marác (Maráza), Boda (Fazekasboda), Szűr, Szebény, Bozók (Palotabozsok), Vémend, Féked, Rácmecske (Erdősmecske), Várasd (Apátvárasd), Lovaszhetény. A dunaföldvári uradalom már előzőleg az egyetemi alapítványé lett, úgyhogy a budapesti egyetem ingatlan birtokai a következő alapítványokból állottak: l.a pécsváradi uradalom, 2. a dunaföldvári uradalom, 3. a znióváraljai uradalom. A vallásalap ugy keletkezett, hogy 1733-ban III. Károly külön pénztárt létesített "cassa parochorum" néven a kisebb jövedelmű plébánosok segélyezésére. Ebből fejlesztette ki Mária Terézia a vallásalapot egyes feloszlatott és megszűnt kolostorok javainak a hozzácsatolásával. A vallásalap jövedelmét kizárólag r. kat. egyházi célokra fordították. A tanulmányi alap 1773-ban létesült volt jezsuita rendi ingó és ingatlan vagyonból. A következő években még más szerzetrendek vagyonát is megkapta. A tanulmányi alap célja volt az iskolai, főként középiskolai oktatás fejlesztésének elősegítése, uj iskolák létesítése, s az ifjúság tanulásának anyagi és szellemi támogatása. A tanulmányi alaphoz a következő iskolák tartoztak: az országos mintarajziskola, a nagyváradi jogakadémia, a bajai kir. kat. főgimnázium, a budapesti V. kerületi kir. kat. főgimnázium, az eperjesi kir. kat. főgimnázium, a kassai kir. kat. főgimnázium, valamint a lőcsei, nagyváradi, a Selmecbányái, a szakolcai, a szatmári, a trsztani, az újvidéki, az ungvári, a zsolnai kir. kat. főgimnáziumok és a budapesti tanítónőképző intézet. Ezek a tanintézetek fenntartásukat részben, vagy egészben a