Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1970. (Pécs, 1971)
TANULMÁNYOK, FORRÁSISMERTETÉSEK - KOPASZ GÁBOR: A pécsváradi közalapítványi iratok
tanulmányi alapból nyerték. A közalapitványok között a tanulmányi alap volt a leggazdagabb, amelynek vagyona a XIX. század végén 12 176 904 forint értékű volt. Természetesen az egyetemi alap vagyona sem volt jelentéktelen, s ezen belül a pécsváradi alapítványi uradalom volt a legjelentősebb. A pécsváradi uradalom mezőgazdasági, valamint az erdészethez tartozó ingatlanokból állott. A mezőgazdasági ingatlanok területe 6 649 kat. holdra terjedt, amelynek kataszteri jövedelme 21 743 forint volt, becsértéke pedig 434 900 forint. Az erdészethez tartozó birtokok kiterjedése pedig 9 074 kat. hold volt, ennek kataszteri jövedelme 12 390 forint, becsértéke 297 819 forint. A hasznot nem hozó épületek értéke 45 279 forint volt. Vagyis a századfordulón a pécsváradi egyetemi alapítványi uradalom teljes becsértéke 777 998 forint volt. Emiitettük, hogy a pécsváradi bencés apátság konventje fennállása idején, vagyis 1778ig hiteleshelyi feladatokat is ellátott. A hiteles helyek és hiteles személyek 8 / egyébként működtek egészen az 1874. évi XXXV. tc. megjelenéséig, amely törvénycikk a káptalanok és a konventek, valamint a hiteles személyek ilyen minőségét megszüntette és a kir. közjegyzőkre ruházta a volt hiteleshelyi feladatokat. A pécsváradi apátság volt birtokain alakult egyetemi alapitvány, illetve ennek jószágkormányzósága nem vehette át az apátsági konvent hiteleshelyi jogkörét, de örökölte annak - többek között - kegyúri jogait és kötelességeit, átvette annak úriszéket, dézsmaszedési, robottartási és minden olyan szolgáltatási jogait, amelyek a földesuraságokat a feudális korban megillették. II. Az egyetemi, valamint a tanulmányi és vallásalapitványok birtokait összevontan, egységesen, illetőleg egységes szisztéma szerint igazgatták. Az egymáshoz közelebb fekvő ingatlanokat egyetlen gazdasági irányitó szerv alá rendelték tekintet nélkül arra, hogy az illető birtok melyik alapitvány céljait szolgálja. Az alapítványi birtokok nagyobb egységét jószágkormányzóságok fogták össze és egy-egy jószágkormányzóság (praefectoratus) hatásköre sokszor több megyére, több megyében elhelyezkedő alapítványi birtokra is kiterjedt. A pécsváradi közalapítványi jószágkormányzóság irányította a Baranya megyébe eső összes közalapítványi birtokokat, igy a pécsváradi egyetemi alap, a mágocsi és vajszlói vallásalap, sőt a Tolna megyei szekszárdi tanulmányi és dunaföldvári egyetemi alap ingatlanait is. Tehát a pécsváradi jószágkormányzósághoz tartozó alapítványi birtokok szervezeti felépítése is a központosított gazdászati elvekhez igazodott. A teljes szervezeti felépítést megelőzőleg, a monostorok megszüntetésétől kezdődően, vagyis 1778-tól egészen 1792-ig a közalapítványi birtokok irányítását a Kir. Kamara végezte. Pécsett is működött a kamarának egy kirendelt szerve Pécsi Kir. Kamarai Hivatal (Regia Cameralis Administratio Quique Ecclesiensis) néven és ez végezte a baranyai közalapítványi javak gazdálkodásának az irányítását. Ettől kapták a körleveleket, rendeleteket a pécsváradi, baksai, mágocsi, vajszlói alapítványi uradalmak és elsősorban csak a pécsi kamarai kirendeltséggel leveleztek. Ez továbbította az uradalmakhoz a felsőbb rendeleteket és ez látta el az ellenőrzési feladatokat. A kamarai hivatal körpecsétjének a következő felirata volt: Sigillum Administratoratus Cameralis Quinque Ecclesiensis. 1783 (Pécsi Kamarai Helytartóság pecsétje). A Pécsi Kamarai Hivatalnak a pénzügyi feladatok intézésére és ellenőrzésére külön számvevősége volt: a Kamarai Helytartósági Számvevőség (latin neve: Regius Administratoralis Exactoratus, német neve pedig: Buchhaltung der Königlichen Administration). Feladata volt az alapítványi gazdaságok pénzügyi irányítása, a könyvelés, könyvvitel. De segítette az uradalmakat évvégi nagyobb számadásaik elkészítésében is. A pécsi kamarai hivatal működése 1792 végével megszűnt, s ezzel véget ért az alapítványi javaknak a Pécsről való kamarai irányitása. 1793-ban megszervezték a pécsváradi gazdászati főtiszts ég et (praefectoratus) és ennek hatáskörébe vonták nemcsak a Baranya megyében fekvő, hanem a Tolna megyei dunaföldvári és szekszárdi alapítványi birtokokat is. A főtiszti vagy gazdászati kerület élén a jószágkormányzó vagy főtiszt (praefectus) állott. A pécsváradi gazdászati kerület első praefektusa Grabarics Lázár lett, aki előbb a pécsváradi provizorátus tiszttartója volt. Ettől kezdve, hogy főtisztté kinevezték, Grabarics már ugy szerepel, mint a pécsváradi kerületbe vont összes alapítványi uradalmak igazgatója (Praefectus Regius Districtus Pécsváradiensis).
