Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1970. (Pécs, 1971)

TANULMÁNYOK, FORRÁSISMERTETÉSEK - KOPASZ GÁBOR: A pécsváradi közalapítványi iratok

tanulmányi alapból nyerték. A közalapitványok között a tanulmányi alap volt a leggazdagabb, amelynek vagyona a XIX. század végén 12 176 904 forint értékű volt. Természetesen az egyetemi alap vagyona sem volt jelentéktelen, s ezen belül a pécsvá­radi alapítványi uradalom volt a legjelentősebb. A pécsváradi uradalom mezőgazdasági, va­lamint az erdészethez tartozó ingatlanokból állott. A mezőgazdasági ingatlanok területe 6 649 kat. holdra terjedt, amelynek kataszteri jövedelme 21 743 forint volt, becsértéke pe­dig 434 900 forint. Az erdészethez tartozó birtokok kiterjedése pedig 9 074 kat. hold volt, ennek kataszteri jövedelme 12 390 forint, becsértéke 297 819 forint. A hasznot nem hozó épületek értéke 45 279 forint volt. Vagyis a századfordulón a pécsváradi egyetemi alapítványi uradalom teljes becsértéke 777 998 forint volt. Emiitettük, hogy a pécsváradi bencés apátság konventje fennállása idején, vagyis 1778­ig hiteleshelyi feladatokat is ellátott. A hiteles helyek és hiteles személyek 8 / egyébként mű­ködtek egészen az 1874. évi XXXV. tc. megjelenéséig, amely törvénycikk a káptalanok és a konventek, valamint a hiteles személyek ilyen minőségét megszüntette és a kir. közjegyzők­re ruházta a volt hiteleshelyi feladatokat. A pécsváradi apátság volt birtokain alakult egyete­mi alapitvány, illetve ennek jószágkormányzósága nem vehette át az apátsági konvent hiteles­helyi jogkörét, de örökölte annak - többek között - kegyúri jogait és kötelességeit, átvette annak úriszéket, dézsmaszedési, robottartási és minden olyan szolgáltatási jogait, amelyek a földesuraságokat a feudális korban megillették. II. Az egyetemi, valamint a tanulmányi és vallásalapitványok birtokait összevontan, egysé­gesen, illetőleg egységes szisztéma szerint igazgatták. Az egymáshoz közelebb fekvő ingat­lanokat egyetlen gazdasági irányitó szerv alá rendelték tekintet nélkül arra, hogy az illető birtok melyik alapitvány céljait szolgálja. Az alapítványi birtokok nagyobb egységét jószág­kormányzóságok fogták össze és egy-egy jószágkormányzóság (praefectoratus) hatásköre sokszor több megyére, több megyében elhelyezkedő alapítványi birtokra is kiterjedt. A pécs­váradi közalapítványi jószágkormányzóság irányította a Baranya megyébe eső összes köz­alapítványi birtokokat, igy a pécsváradi egyetemi alap, a mágocsi és vajszlói vallásalap, sőt a Tolna megyei szekszárdi tanulmányi és dunaföldvári egyetemi alap ingatlanait is. Tehát a pécsváradi jószágkormányzósághoz tartozó alapítványi birtokok szervezeti felépítése is a központosított gazdászati elvekhez igazodott. A teljes szervezeti felépítést megelőzőleg, a monostorok megszüntetésétől kezdődően, vagyis 1778-tól egészen 1792-ig a közalapítványi birtokok irányítását a Kir. Kamara végezte. Pécsett is működött a kamarának egy kirendelt szerve Pécsi Kir. Kamarai Hivatal (Regia Cameralis Administratio Quique Ecclesiensis) néven és ez végezte a baranyai közalapítvá­nyi javak gazdálkodásának az irányítását. Ettől kapták a körleveleket, rendeleteket a pécs­váradi, baksai, mágocsi, vajszlói alapítványi uradalmak és elsősorban csak a pécsi kama­rai kirendeltséggel leveleztek. Ez továbbította az uradalmakhoz a felsőbb rendeleteket és ez látta el az ellenőrzési feladatokat. A kamarai hivatal körpecsétjének a következő felirata volt: Sigillum Administratoratus Cameralis Quinque Ecclesiensis. 1783 (Pécsi Kamarai Hely­tartóság pecsétje). A Pécsi Kamarai Hivatalnak a pénzügyi feladatok intézésére és ellenőrzésére külön számvevősége volt: a Kamarai Helytartósági Számvevőség (latin neve: Regius Administra­toralis Exactoratus, német neve pedig: Buchhaltung der Königlichen Administration). Fel­adata volt az alapítványi gazdaságok pénzügyi irányítása, a könyvelés, könyvvitel. De segí­tette az uradalmakat évvégi nagyobb számadásaik elkészítésében is. A pécsi kamarai hivatal működése 1792 végével megszűnt, s ezzel véget ért az alapítvá­nyi javaknak a Pécsről való kamarai irányitása. 1793-ban megszervezték a pécsváradi gaz­dászati főtiszts ég et (praefectoratus) és ennek hatáskörébe vonták nemcsak a Baranya megyé­ben fekvő, hanem a Tolna megyei dunaföldvári és szekszárdi alapítványi birtokokat is. A főtiszti vagy gazdászati kerület élén a jószágkormányzó vagy főtiszt (praefectus) ál­lott. A pécsváradi gazdászati kerület első praefektusa Grabarics Lázár lett, aki előbb a pécsváradi provizorátus tiszttartója volt. Ettől kezdve, hogy főtisztté kinevezték, Grabarics már ugy szerepel, mint a pécsváradi kerületbe vont összes alapítványi uradalmak igazgató­ja (Praefectus Regius Districtus Pécsváradiensis).

Next

/
Oldalképek
Tartalom