Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1970. (Pécs, 1971)

TANULMÁNYOK, FORRÁSISMERTETÉSEK - SZINKOVICH MÁRTA: A tanácsülési jegyzőkönyvekről. (1950-1954)

senek a birói szervekkel. Ennek a kapcsolatnak a megteremtésére a rendelkezés konkrét formákat is előirt. Igen fontosnak tartja az utasitás a népi ülnökökkel való foglalkozást, ezért elrendeli, hogy a népi ülnökök negyedévenként tartandó értekezletét a végrehajtóbizottság elnökének kell levezetnie. Ha pedig az ülnöki értekezlet napirendjére olyan témát tűznek ki, amelynek a tanácsi munkával szoros kapcsolata van, ezeket a kérdéseket az illetékes pártszerv véleményezése alapján tanácsülés keretében kell megtárgyalni. 30/ A Baranya megyei Tanács 1954 ápr. 26-i ülésén tűzte napirendre a "Szocialista törvényesség, az állami fegyelem megszilárdítása" cimü témát. A cim második fele már jelezte, hogy a referátum az októberi határozatnak melyik részére teszi a hangsúlyt. (:"Az ország törvényes rendje, a lakosság nyugodt, biztonságos életkörülményei ugyanakkor megkövetelik, hogy minden állampolgár tartsa tiszteletben a törvényeket, fegyelmezetten tegyen eleget kötelességének. Érvényt kell szerezni az állampolgári fegyelemnek minden téren: az adófizetésnél, a begyűjtésnél, az összes állampolgári kötelességek hiánytalan teljesitésénéi. " - állapította meg a K. V. 1953 okt. 31. -i határozatául/) Az előterjesztés tartalmilag nagyrészt elméleti fejtegetést tartalmaz a szocialista jogviszonyokról. Ahol konkrét, ott elsősorban a negyében észlelt, önkényeskedés ékkel, vagy a helyi tanácsok mulasztásával foglalkozik. Hangsúlyozza, hogy ki kell alakítani a lakosság szocialista jogtudatát, amire példának a begyűjtési kötelezettség maradéktalan teljesítését hozza fel. A tanácsok joggyakorlatából is a kormányrendeletek betartásának és betartatásának fontosságát emeli ki. A referátum a helyes elvi kiinduló alap ellenére visszalépésnek látszik a korábbi "kemény kéz" politikájához: mint negatívumot említi pl. hogy az egyik járásban hónapok óta egyetlen transzferálás sem történt. A szocialista törvényességtől szóló előterjesztés elsősorban a benne megnyilvánuló szemlélet miatt érdemel figyelmet: mutatja, hogy a helyi tanácsok irányító munkájában tisztázatlan volt a követendő gyakorlat eszmei-alapja. 5. Gazdasági irányító tevékenység a/ Mezőgazdasági Az agrárkérdés az 1950-1954. évi első tanácsciklusban a helyi tanácsok munkájának középpont jában állt, s ezért a mezőgazdaság helyzetére vonatkozó infomációk egy vagy más vonatkozásban szinte minden tanácsülési előterjesztésben előfordulnak. Abban az időszakban, amikor a tömegkapcsolatok problémáját a feszitett tervek teljesítésének előmozdítására szűkítették le, még az állandó bizottságok munkája sem került tárgyalásra mezőgazdasági vonatkozások nélkül. A mezőgazdaság helyi története, a növénytermesztés, állattenyésztés, agrotechnika fejlődése,a termelőszövetkezeti mozgalom kibontakozása, valamint társadalmipolitikai vonatkozások: a kulákkérdés, az egyéni gazdák a termelőszövetkezeti tagok helyzete, problémái történeti megítéléséhez a tanácsülési jegyzőkönyvek eredményesen felhasználhatóak. Legalaposabb tájékoztatást természetesen azok az előterjesztések adnak, ame-' lyeknek témája kifejezetten a mezőgazdaság vagy ezzel összefüggő kérdés, pl.aa begyűjtés, vagy (igen nagy részben) az adózás. Emellett azonban fontos adatok találhatóak a végrehajtóbizottság negyedéves munkájárólszóló beszámolókban, a költségvetési és terv-előterjesztésekben, illetve a gazdálkodási évről szóló beszámolókban. Gyakran találunk értékes részadatokat a tanácstagok felszólalásaiban is. A témára vonatkozó forrásanyagot az 1950 dec. 15-én tartott tanácsülésen-elhangzott vb beszámoló nyitja meg. Az előterjesztés 3. és 4. pontja, amely az őszi mezőgazdasági munkák állását ismertette, lényegében az e tárgyban kibocsátott F.M. rendelet teljesítéséről adott számot. 32/ végrehajtóbizottság adatait kiegészítette és más oldalról megvilágította ugyanennek az ülésnek harmadik napirendi pontjában megtárgyalásra került tervteljesitési beszámoló és költségvetési előterjesztés, Ez utóbbi átfogó képet rajzolt az 1950. év III. és IV. negyedévének mezőgazdasági helyzetéről. Külön-külön tárgyalta az állami gazdaságok, a termelőcsoportok és az egyéni gazdaságok tervteljesitését, majd előirányzataikat. Foglalkozott az eredményekkel, a lemaradások okaival, a tervteljesitést akadályozó tényezőkkel. (Az állami gazdaságok tekintetében ilyenek voltak a munkaerőhiány, és a munkaszervezésben mutatkozó rendszertelenség, a gépállomásoknál a gépesítést akadályozó épitőanyaghiány, a tervezésben meglévő irreális vonások és a végrehajtásban a nem kellően megszervezett munkaelosztás. )