Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1970. (Pécs, 1971)

TANULMÁNYOK, FORRÁSISMERTETÉSEK - SZINKOVICH MÁRTA: A tanácsülési jegyzőkönyvekről. (1950-1954)

Az 1951 évre vonatkozó tervismertetés foglalkozott a Baranya megyének központilag előirányzott beruházási keret elosztásával, s mezőgazdasági vonatkozásban a szocialista szektor fejlesztését emelte ki. Ezen belül rámutatott arra a törekvésre, hogy a termelőszövetkezeteknek juttatott beruházásokkal különösen azokat a termelőegységeket fejlesszék, amelyek városellátó funkciót töltenek be. Az előterjesztés részletesen ismertette a tszcs, -knek szánt 6 millió forintos beruházás elosztását, tovább az állattenyésztés tervszámait és a gépállomások fejlesztési tervét. Az 1951 márc. 30-án tartott tanácsülésen, - az MDP II. Kongreszszusa után, a végrehajtóbizottság beszámolójának középpontjában a termelőszövetkezeti mozgalom terén elért eredmények állnak. Ez az országos politika vetülete volt, azoknak a követelményeknek végrehajtása, amelyek a mezőgazdaság szocialista átszervezése kérdésében érvényesültek. A II. kongresszus határozata a párt és az ország előtt álló, döntő stratégiai feladatnak jelölte meg a mezőgazdaság szocialista átszervezését, s ezt gazdasági és társadalmi oldalról is megindokolta: "Az ötéves terv megvalósitása megköveteli - állapította meg a határozat - az ipar és a mezőgazdaság közötti aránytalanság felszámolását, ezért döntő lépést kell tenni a mezőgazdaság elmaradottságának felszámolására. Ennek legfőbb útját a korszerű, nagyüzemi mezőgazdaságra való áttérés jelenti. Ez érdeke az egész dolgozó parasztságnak, mert az egyéni parasztgazdaság rendszere mellett gazdasági gyarapodást csak egy keskeny felső réteg érhet el, mig a szövetkezeti ut az egész dolgozó parasztság jómódját és kulturális felemelkedését biztositja. "33/ Bár a határozat hangsúlyozta, hogy a dolgozó parasztoknak a termelőszövetkezetbe való belépésénél a legszigorúbban szem előtt kell tartani az önkéntesség elvét, a gyakorlatban nem ez történt. A felsőbb szervek nyomására megindult a megyéknél túlzott ütemű, nem kellően megalapozott fejlesztés. A termelőszövetkezeti mozgalom kibontakoztatása Baranya megyében is több mint 100 %-os eredményt hozott: a negyedév elején 151 tszcs működött a megyében, március végére ez a szám 332-re emelkedett. 34/ Ugyanez a végrehajtóbizottsági beszámoló foglalkozik az időszaki mezőgazdasági munkákállásával, s a lemaradások okát elsősorban adminisztratív jellegű hibában jelöli meg. Felsorolja a községi tanácsoknál tapasztalt mulasztásokat. (Pl. a vetéstervek nincsenek mindenütt kifüggesztve, atanácsoknem elemezték elég gondosan a kulákok vetéstervét, a megyei végrehajtóbizottság nem foglalkozott elég konkrétan a tavaszi munkák kérdésével stb. ) A gépállomások munkájában ismét sok negativumot sorol fel. Ezek egyik alapvető okát abban jelöli meg, hogy a gépállomások nem fogadják el a tanácsszervek vezető, irányító szerepét. A mezőgazdasági termeléssel szorosan összefüggő begyűjtési probléma is megtárgyalásra került ezen az ülésen. A begyűjtés már a fordulat évétől kezdve közvetlenül igazgatási feladat lett, s az ország gazdasági életében elfoglalt helyénél fogva, a tanácsi munkának is centrumában állt. Az ötvenes évek elején a tanácstestületi munkának és az apparátus értékének egyik legfőbb mutatója a begyűjtési előirányzatok teljesítése, illetve túlteljesítése volt. Azonban a begyűjtési normák évenkénti emelése, valamint az alacsony begyűjtési árak a kisárutermelő parasztság és a termelőszövetkezetek gazdasági érdekeit súlyosan sértették, s ez a tény a begyűjtést erőltető tanácsok iránt bizalmatlanságot, elidegenedést szült. A felsőbb vezetés nem vette figyelembe a paraszti érdekek megsértése, a mezőgazdaság fejlődését gátló intézkedések hatását, csak a következményeit látta: a tanácsok tömegkapcsolatainak lazulását és a tervteljesitésben mutatkozó lemaradásokat. Ezeket nagymértékben a tanácsok nem megfelelő munkájának tulajdonította. Mint fentebb - legalábbis a tanácsülések vonatkozásában-láttuk, a felső vezetés a tömegkapcsolatok gyakorlati megvalósítását voluntarista módon fogta fel A tervek teljesítésének végrehajtásában is csak adminisztratív és agitációs felada-tot látott. Ezt az ellentmondást fejezte ki a beszámoló következő megállapítása: "helyi tanácsaink nem értették meg, hogy nem igazgatási szervek, hanem a proletárdiktatúra egyik fontos funkcióját töltik be és igen fontos politikai és gazdasági szervek , akik pártunk politikáját és útmutatásait a dolgozók szélestömegeivel ismertetik és a dolgozók széles tömegeit bekapcsolják az államgépezet munkájába." A helyi tanácsok feladata a mezőgazdasági termelőmunka irányításában ebben az időben a közvetlen közreműködés volt. A paraszti munka minden fázisát a Földmüvelésügyi Minisztériumban szabályozták, ott állapították meg a határidőket. A helyi tanácsok kötelesek voltak a felüről kapott direktívák végrehajtását az egyes termelők munkájában ellenőrizni, vagy pl. a megyékre, járásokra, községekre lebontott vetéstervet az egyes termelőegységekig (egyéni gazdák különböző kategóriái, termelőszövetkezetek) lemenőén kidolgozni. - A márciusi tanácsülésen a végrehajtóbizottság beszámolója ismertette a megyei vetéstervek állását.