Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1970. (Pécs, 1971)

DOKUMENTÁCIÓ - TAKÁCS JÓZSEF: Az I. bolgár hadsereg drávamenti harcai a visszaemlékezések tükrében

TAKÁCS JÓZSEF Az 1. bolgár hadsereg drávamenti harcai a visszaemlékezések tükrében A Bolgár Néphadsereg archívumában számos ezred-, század- és szakaszparancsnok neve megtalálható, akik husz-huszonöt év távlatából hitelesitik annak a hősies nagy csatának a történetét, amelyet szovjet és bolgár katonák, jugoszláv katonák és partizánok vivtak 1945 március 6-tól március 19-ig a Dráva mentén. 1945 márciusában a Baranya megyei Drávamenti községekben zajlott le a második világháború egyik legsúlyosabb ütközete, amely egyben a bolgár honvédő háború befejező szakaszának a legfontosabb állomása volt. Az archivumban szereplő hajdani parancsnokok - ma már ezredesek, tábornokok - viszsza-vissza térnek a hősi harcok szinhelyére. Ilyen alkalmakkor nyilt módja e sorok Írójának a találkozásra Szimeon Hanamov tábornokkal, aki a 3. balkáni hadosztály politikai parancsnok-helyettese volt, Georgi Vaszilev Berov őrnaggyal, aki kapitányként a Drávaszabolcsnál harcoló 2. burgászi ezred parancsnoka volt, valamint Jordan Hrisztov Kiradzsijszki ezredessel, aki főhadnagy volt akkor, tüzérparancsnokként vett részt a drávamenti harcokban. Igy kerültem kapcsolatba Georgi Jazarov alezredessel, a Szófiai Hadtörténeti Intézet igazgatóhelyettesével, aki levéltári anyagok rendelkezésére bocsátásával segítette hitelessé tenni az emlékezést. Daszkalov Hriszto felderítő tiszt pedig, mint pécsi lakos, az elmúlt évek során sokszor idézte vissza harctéri élményeit. A katonai parancsnokokkal egyidejűleg sok tiszttársuk is visszalátogatott és ők is elmondották azokat a részeseményeket, amelyek ismerete közelebb visz a drávai harcokban résztvevő 1. bolgár hadsereg tevékenységének megismeréséhez. E sorsdöntő események szemtanúi közül még sokan élnek itt a drávaparti falvakban, valahol Burgász, Várna környékén, Tolbuchin megyében és szerte Bulgáriában. Akik élnek, emlékeznek ezekre a napokra. J.H, Kiradzsijszki ezredes szerint az idő a legjobb orvos, mert sokat kitöröl az ember fájó emlékei közül. A drávai harcok azonban olyan mély nyomokat véstek az emberek emlékezetébe, amelyek kitörölhetetlenek. Nem lehet elfelejteni, ami itt történt a Dráva mentén. Újból és újból felelevenednek az emlékek, felszakadnak a régi, fájó sebek husz-huszonöt év után is. A helyszint bejárva oly élénken érzékelhetők a régi harcok, mintha csak minden tegnap történt volna. A szovjet és jugoszláv hadsereg baranyai felszabadító tevékenységét a történelem krónikásai sokszor megírták hitelesen a hadijelentések, a parancsnokok beszámolói és a korabeli sajtótudósitások alapján. Megírták a bolgár hadsereg tevékenységét is. Ennek a történelemmé érett tényanyagnak az ismeretében lesz élményt nyújtó mindaz, amit a nagy hadmozdulatokon belül az egységes egész részeként negyedszázad távlatából visszaidéz a szubjektív átélés apró mozaikjaként a harcoló katona, legyen bár parancsnok vagy közlegény. Ezek a mikróélmények - ha történelmileg hitelesek - teszik élővé, igazzá és történelemmé mindazt, ami 1945. március 6-tól március 19-ig történt a Drávánál. A drávai csata előzményei Baranya megye felszabadulásának története 1944. okxober 25-én kezdődik. Ekkor érték el a szovjet csapatok Nagybaracskánál a megye határát, felszabadították Mohács-sziget településeit, és október 26-ára Moháccsal szemben érték el a Dunát. A megye tulajdonképpeni