Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1970. (Pécs, 1971)
TANULMÁNYOK, FORRÁSISMERTETÉSEK - SZINKOVICH MÁRTA: A tanácsülési jegyzőkönyvekről. (1950-1954)
a végrehajtó apparátus tevékenységét segítsék és ellenőrizzék, azaz összekötő kapocsként működjenek a választók, az igazgatott tömeg, és az irányító, ügyintéző szervek között. Nem sokkal a tanács választások után, az állandó bizotts-gok tagjai részére kiadott Tájékoztató 2 ^/ az állandó bizottságok kettős feladatkörét részletesen kifejtette. E szerint a bizottságok feladata, "a törvények és felettes szervek" valamint a tanács és a végrehajtóbizottság rendelkezései végrehajtásának figyelemmel kisérése, az állami fegyelem megszilárdítása, a közérdekű panaszok megvizsgálása és javaslattétel az észlelt hiányok megszüntetésére." A tanácsi munka előbbrevitele pedig részükről elsősorban abban nyilvánuljon meg, hogy "működési körükön belül foglalkozzanak a dolgozó lakosságot érintő minden fontos kérdéssel, feltárják a dolgozók kezdeményezéseit és maguk is kezdeményeznek a tanács, illetve a végrehajtóbizottságnak olyan javaslatokat, amelyek a munka eredményességét előmozdítják. Az állandó bizottságoknak behatóan kellett foglalkozniuk a helyi gazdasági problémákkal, fel kellett mérniük az igényeket és a lehetőségeket, hogy e munkájukkal hozzájáruljanak "ahhoz, hogy a népgazdaság helyi terve maradéktalanul, lehetőleg határidő előtt kerüljön végrehajtásra." A másik oldalról, az állandó bizottságok kötelességévé teszi a Tájékoztató, hogy a dolgozó lakossággal a legszorosabb kapcsolatot tartsák fenn, szervezzék és mozgósítsák a dolgozókat a helyi erőforrások felhasználásával a közhasznú célú kezdeményezések megvalósítására. Igy látja biztosítottnak azt, hogy "mind és mind több dolgozó fog bekapcsolódni a tanácsok munkájába és igy válnak fokozatosan a tanácsok a dolgozók legszélesebb tömegszervezeteivé." Az állandó bizottságoknak ez a szerepe azonban az első tanácsciklusban nem tudott kibontakozni. Ebben bizonyára része volt annak, hogy a korábbi igazgatási formához képest az egész tan ács struktúra merőben uj alapokon épült fel, s az uj szervezet küzdött a gyermekbetegségekkel, "nem volt képes azonnal megteremteni a munka fejlettebb formáit." Az állandó bizottságokra háruló, a tömegkapcsolatokat kifejlesztő és a tanácsi tevékenységet a dolgozókkal összekötő funkcionálás másrészt azért is akadozott, mert a bekövetkezett torzulások, a voluntarista államvezetés követelmény-rendszere nem volt alkalmas a tömegkapcsolatok eleven kibontakoztatására, a bizottsági munka élettel való megtöltésére, ugy mint azt a Tájékoztató helyes elvi útmutatásai kívánták. Az állandó bizottságok tevékenységének megjavítása, a tömegkapcsolatok kiépítésében való szerepük hangsúlyozása és gyakorlati (bár adminisztratív) útmutatások számos rendelkezésben helyet kapnak. A tanácsülések napirendjén önálló tárgyalási anyagként ritkán szerepelt az állandó bizottságok kérdése s akkor is leginkább szervezeti oldalról nyúltak ehhez a témához. A beszámolókban, előterjesztésekben viszont történik utalás az állandó bizottságokkal szemben támasztott követelményekre egy-egy soron lévő feladat végrehajtásával kapcsolatban. Mivel az októberi választások után összeülő első tanácsülésen az állandó bizottságok megválasztására országosan nem került sor, a Belügyminisztérium külön rendelkezést bocsátott ki nov. 25-én az állandó bizottságok munkájának megindítására. 21/ (Az utasitás melléklete volt a fentebb emiitett Tájékoztató. ) A B. M. rendelet előirta, hogy a megyei és járási tanácsoknál 1950 dec. 15-ig, a községi tanácsoknál dec. 30-ig meg kell alakítani az állandó bizottságokat. A Baranya megyei Tanács dec. 15. -i ülésén a végrehajtóbizottság elnöke ismertette az állandó bizottságok feladatait, majd az ülés résztvevői 10 állandó bizottság létrehozását határozták el. Megválasztották az egyes bizottságok elnökét és tagjait is. A megalakított 10 állandó bizottság a következő volt: 1. Pénzügyi ÁB 2. Terv és Statisztikai ÁB 3. Mezőgazdasági ÁB 4. Kereskedelmi és Közellátási ÁB 5. Ipari ÁB 6. Építési és Közlekedési ÁB 7. Közegészségügyi és Népjóléti ÁB 8. Oktatási ÁB 9. Népművelési ÁB 10. Munkaerőgazdálkodási ÁB. Az igy létrejött állandó bizottságok szervezete a megyei tanács apparátusában 1950 végén meglévő osztályok beosztásának felelt meg. Az állandó bizottságoknak az osztályokhoz való szoros kapcsolódását mutatta az 1951 elején kialakult helyzet, amikoris a megyei tanácsok apparátusát át kellett szervezni, 22/ ez maga után vonta az állandó bizottságok hasonló módon való átszervezését is. A kereskedelmi osztály begyűjtési csoportjából 1951 januárjában önálló Begyűjtési Osztály létesült, hasonlóképpen kivált a Közegészségügyi és Népjóléti Osztályból ez utóbbi rész és mint Szociálpolitikai Csoport az Igazgatási Osztály keretében működött tovább. Ezeknek a változásoknak alapján tárgyalta a Megyei Tanács Ülése 1951 márc. 3 0-án az állandó bizottságok átszervezését és uj bizottságokat hozott létre: a Begyűjtési - és a Szociálpolitikai Állandó Bizottságot.
