Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1970. (Pécs, 1971)

TANULMÁNYOK, FORRÁSISMERTETÉSEK - SZINKOVICH MÁRTA: A tanácsülési jegyzőkönyvekről. (1950-1954)

Az 1950:1. tv. már részben idézett 21. §-a az állandó bizottságok helyét a tanácsszervezetben az osztályok mellett jelölte meg, azzal, hogy az osztályok mellett alakitandó állandó bizottságok ellenőrzik az osztály munkáját. (Hozzátéve azonban azt, hogy az osztály ügyintéző tevékenységét részben sem veheti át és ügydöntő határozatot nem hozhatnak. ) A valóságos gyakorlat azonban nem ezeknek az elveknek irányában alakult ki, s ebben nagy szerepe lehetett annak, hogy a bizottsági tagok a részletes tájákoztatások ellenére sem voltak tisztában valóságos teendőikkel, másrészt a legtöbbjük nem volt járatos a közigazgatási munka eljárásjogi részében, s igy nemigen tudták áttekinteni az osztályokon folyó tevékenységet. Viszont március 17-én megjelent az 1*004/1951 M. T. sz. utasitás, amely nyomatékosan felhivta a helyi tanácsok végrehajtóbizottságainak figyelmét a bizottsági tevékenység kibontakoztatására. A Minisztertanács intenciói nyomán a megyei Végrehajtóbizottság az osztályvezetőkhöz küldött körlevélben figyelmezteti őket az állandó bizottságok munkájának támogatására. Ezt a támogatást közelebbről abban jelöli meg, hogy az osztályvezetők gondoskodjanak az állandó bizottságok rendszeres foglalkoztatásáról. Egyben előírja, hogy az osztályvezetők kötelesek résztvenni a szakosztályok szerinti ÁB. munkájában. Ez méginkább hozzájárult ahhoz, hogy az állandó bizottságok működésük első időszakában passziv szerepet töltöttek be az apparátussal való kapcsolatukban, lényegében az apparátus segédszerveiként, függvényeiként működtek. Ugyanakkor az emiitett minisztertanácsi utasitás felhivta a tanácsok figyelmét arra, hogy hogy helytelen dolog az, ha az állandó bizottság elnöke egyben az osztály vezetője is. Igy került sor arra a márc. 30-i megyei tanács tanácsülésen, hogy a Pénzügyi-, és a Terv- és Statisztikai Állandó Bizottság élére uj elnököt választottak, mivel mindkét bizottságnál az osztályvezető töltötte he ezt a tisztet. Ezen az ülésen az elnöki előterjesztés ("Az állandó bizottságok átszervezése és javaslat az uj bizottságokra" cimü napirendi pontnál) néhány szobán értékeli mind *a megyei mind az alsóbbszintü tanácsok állandó bizottságainak munkáját. Az elmondottakból az tűnik ki, hogy a bizottságok tevékenységének beindulása minden szinten nehezen ment. (Nem egy esetben előfordult, hogy nem lehetett ülést tartani a részvétlenség miatt.)

2

**/ A későbbiekben, 1951, 1952 folyamán az állandó bizottságok munkájával kapcsolatos követelmény mindinkább abba az irányba tolódott el, amelyet a Tájékoztató ugy fogalmazott meg, hogy járuljanak hozzá ahhoz, "hogy a népgazdaság helyi terve maradéktalanul, lehetőleg határidő előtt kerüljön végrehajtásra. " A feszitett terv és irreális előirások idején azonban ez a lényegében helyes kiindulóalap eltorzult és egyoldalúvá tette, leszűkítette a bizottsági tevékenységet. A bizottságokról gyakran szó esik a megyei tanács ülésein, ám rendszerint csak olyan vonatkozásban, hogy milyen gyakorlati segítséget adtak pl. a begyűjtésben (1951. jun. 30. -i ülés jkv. 6. o. ) az adóbehajtásban (u. o. 12. o. )és általában a lakosság mozgósításában a tervteljesitésekre. Hasonlóképen az állandó bizottságok munkájának elmarasztalása is a mezőgazdasági tervek teljesítésében mutatkozó lemaradásokkal összefüggésben történik. (1951 jun. 30. ülés jkv. 19. o. ) A II. Kongresszus határozatai, és az annak szellemében kiadott 1.004/1951. sz.minisztertanácsi utasitás végrehajtása folyamatos feladat volt a tanácsok számára. Ezért a Megyei Tanács Végehajtóbizottságának III. negyedévi munkatervében ismét jelentős helyet foglalt el az állandó bizottságok aktivizálásának célkitűzése. Tervfeladattá lett, hogy havonta egy-egy állandó bizottsági elnök számoljon be bizottsága munkájáról, azért, hogy a végrehajtó bizottság megismerje és tanácsaival segítse e testületeket. Most is az agrár területen működő bizottságokra összpontosult a figyelem. A VB munkaterve szerint júliusban tapasztalatcsere értekezletet kellett szervezni a begyűjtési ÁB-k részére, augusztusban pedig a mezőgazdasági ÁB-kai való fokozott foglalkozást tűztek ki. A tervben még szó van az állandó bizottságok aktiva-hálózatának kiépítéséről, amelyeknél erre szükség mutatkozik, albizottság létesítéséről. E célkitűzések ellenére, az 1951. okt. 10-i tanácsülésen, ahol az állandó bizottságok munkájával elsősorban a felszólalások foglalkoztak, az egyik tanácstag azt a biráló észrevételet tette, hogy e téren "hiányosságok vannak és ennek felszámolásával kapcsolatban a múltkori tanácsülésen elhangzott az, hogy a hibákat meg kell szüntetni, de semmiféle intézkedés nem történt ennek érdekében.'" A helyzet azonban országosan azt mutatta, hogy a tanácsok tömegkapcsolatai nem fejlődnek a kivánt mértékben. A felsőbb vezetés ekkor még elsősorban adminisztratív megoldásokat keresett. 1952. novemberében megjelent, a 2079/1952 Mt határozat, majd ennek nyomán a 104-227/1952 II. 4. BMsz. rendelet a tanácsok tömegkapcsolatainak megjavításáról. 2

^/ Bár ezek az anyagok hangsúlyozzák, hogy a tanácsok munkájának hiányossága főképpen arra