Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1970. (Pécs, 1971)

HELYTÖRTÉNETIRÁSUNK FELADATAI - VARGHA KÁROLY: A honismereti mozgalom Baranya megyében

A reformkor anyagi és szellemi törekvései Baranyában sem maradnak hatástalanok: terjed az Írásbeliség, a műveltség; a figyelem a nép, a hazai föld sorsára összpontosul. A szabadságharc mozgalmas eseményei, az emberek egyéni élményei is egyre többször kerülnek papirra. A sajtó - a cenzúra ellenére is - fejlődik, a heti- és napilapok akarva-akaratlanul igen jelentősen szolgálják a mai értelemben vett honismeret ügyét. Az általános tankötelezettség bevezetése után (1868. ) alig egy évtizeddel magyarok és nemzetiségiek közt általánossá válik megyénkben az Írásbeliség, és mind több családtörténeti, gazdasági följegyzés,egyházi énekgyüjtemény, világi daloskönyv készül. A honismeret ügyének megyénkben kimagasló szolgálatot tett Katona Lajos "a legnagyobb magyar folklorista'", aki 1887-89-ig Pécsett tanárkodott. 1889. március 7-i számában azt közli a "Pécsi HirTâp", hogy kezdeményezésére megalakult a Baranyai néprajzi társaság Pécs székhellyel, sőt a következő hónapban a "Pécs" c. újság mellékleteként megjelenteti a "Történelmi, Régészeti és Néprajzi Közlemények"-et, amelyből 9 szám látott napvilágot. Egy életrajzirója azt mondja vele kapcsolatosan: "Pécs volt a magyar folklór tudományának központja, s egy diploma nélküli helyettes tanár a feje". - Szomorú sorsa a szép kezdeményezéseknek, hogy - Katona Lajos áthelyezésével - a kezdeti sikereknek nem volt folytatása. Hová fejlődhetett volna ez a törekvés Katona Lajos vezetésével? Milyen kincstára születhetett volna itt a néprajznak, helytörténetnek és honismeretnek? ! A század utolsó negyedében három nagy munka gyűjt és ad közre hatalmas ismeretanyagot. Brüsztle József magánosan késziti el latin nyelven 4 kötetes nagy müvét, a pécsi egyházmegye plébániáinak történetét, Várady Ferencz munkatársakkal irja meg a "Baranya múltja és jelenje" c. 2 kötetes, máig közkézen forgó munkáját, Baksay Sándor pedig "Az OsztrákMagyar Monarchia Írásban és képben" c. munka 4. kötetében megyénkről 1897-ben szines ismertetést. A századfordulótól a II. világháború végéig a kutatók egész sora dolgozik már - sokszor egymástól függetlenül - megyénkben, mert ez a kor külföldön is, itthon is fölfedezte a nép után annak lakóhelyét is. Nemcsak Gottfried Keller, Tolsztoj és Gárdonyi örökiti meg a maga faluját, a falu népének életét, hanem sokan mások is. Megyénkben alighanem Gosztonyi Jenőé a falumonográfia-Írásban az uttörés dicsősége, mert 1891-ben megjelenik "Dunaszekcső a múltban és jelenben" c. 109 lapos könyvecskéje. Német-Boly és Szigetvár monográfiája követik az ő müvét, majd hosszú időre megszűnnek az ilyen törekvések. Jóllehet ekkor már vannak muzeumok, (országos is, városi- megyei is), vannak levéltárak, könyvtárak, intézmények és egyesületek, de még nincs olyan közösség, amely szervezetten, tervszerűen gondoskodna az egész megye múltjának, életének, népeinek megismeréséről és megismerte-* téséről. Az adatok azonban - a honismereti törekvések nélkül is - egyre gyűlnek, szépen gazdagszik mind a püspöki, mind a megyei levéltár, amelyben ekkor már Németh Béla rendkívül értékes kéziratait is őrzik (Baranya vármegye helynevei történeti és nyelvészeti szem-r pontból összeállítva. 1-11. kötet.). A honismereti érdeklődés fölébresztésében és kielégítésében (1892-1945-ig, tehát 54 éven át) igen sokat tett a Pécs központtal működött "Mecsek Egyesület". Hosszú időn át ennek elnöke volt Kiss József, akinek irodalmi munkássága egyedülálló a Mecsek megismertetésében. Nemcsak útikalauzok jelennek meg, hanem a napilapok, a néprajzi szaklapok is minid több és több helytörténeti, néprajzi cikket közölnek. A cikkírók hosszú sorából több érdemes nevet emelhetünk ki, hiszen igy szolgálták a honismeret ügyét Gerecze Péter, Szőnyi Ottó, Rónaky Kálmán, Cserkuti Adolf, Angyal Pál, Valentinyi Gáspár, később Szentkirályi István és mások. A megye tájegységei közül régóta ismert és kutatott terület az Ormánság, és mégis - a másikak megismertetése helyett - hamarosan megindul ennek a tájnak uj, már harmadik föltárása. A "hulló magyarság" problémája irodalmi témává lesz Kodolányi János tollán, de tudományos vizsgálat anyaga is Hídvégi János, Kovács Imre, Dr. Kiss Géza és még sokak törekvéseiben. A felszabadulást megelőző negyed században újságírók, tanárok, tanítók, lelkészek és írók szólnak megyénk településeiről, lelkes egyetemi és főiskolai hallgatók, Somogyi Géza tanár tanitó és tanitónőképzős tanítványai készítenek falujukról településtörténet, tájföldrajzi, néprajzi, szociográfiai stb. dolgozatokat. A pécsi tudományegyetemen két intézet is szolgálja a tájnak és népe életének megismerését. A pécsi Egyetemi Kisebbségi Intézet vezetője Dr. Faluhelyi Ferenc egyetemi tanár, a Magyar Szociográfiai Intézeté Dr. Krisztics Sándor egyetemi tanár. Az utóbbi egészen rendszeresen munkálkodik Baranya falvainak monográfiá-