Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1970. (Pécs, 1971)

TANULMÁNYOK, FORRÁSISMERTETÉSEK - SZINKOVICH MÁRTA: A tanácsülési jegyzőkönyvekről. (1950-1954)

meg a hibákat és hasson oda, hogy a következő alkalommal hasonló hiányosság ne forduljon elő. Emellett a Helyi Tanácsok Főosztálya hangsúlyozza, hogy bár a tanácsülésekre ezentúl külön napirendet előre nem határoz meg, azonban a tanács előtt álló aktuális feladatokat (pl. mezőgazdasági munka, begyűjtés, oktatás népmüvelés, közegészségügy stb. ) megfelelő ütemezésben a tanácsüléseken tárgyalni kell. 8/ A következő instrukció júniusban érkezett az 1953 III. negyedévi tanácsülések megtartásával kapcsolatban. 9/ Ez az utasitás ismét hangsúlyozta a tanácsülések előkészitésének fontosságát és azt, hogy a járási és megyei tanácsoknak konkrét segitséget kell adniuk a községi tanácsoknak ezek ülései megfelelő szinvonaluvá tétele érdekében. Az utasitásban felsorolt elveket, azonban magasabb szinten, igy a megyei tanácsüléseken is gyakorlattá kellett tenni. Pl. azt az ügyrendi követelményt, hogy minden egyes napirendi előterjesztés után közvetlenül ismertetni kell a végrehajtóbizottságnak a témára vonatkozó határozati javaslatát. (E tekintetben a Baranya megyei Tanács üléseinek lefolytatása sem volt minden esetben következetes.) Hasonló nyomatékot kap ebben az utasitásban a tanácstagok döntési joga: "lehetővé kell tenni - szól az utasitás, hogy a felszólaló tanácstatok a határozati javaslatot kiegészíthessék, szükség esetén módosithassák és a tanácsülés a tanácstagok javaslatainak figyelembevételével hozza meg határozatát." Erre elsőizben a júniusi fordulat után találunk példát, amikoris a végrehajtóbizottság részéről előterjesztett határozati javaslatot, vita után, módositott szövegezésben fogadta el a megyei tanácsülés. A magyar belpolitikai életben 1953 nyarán végbement változásokkal egyidőben a helyi tanácsok vonalán egy szervezeti változás is bekövetkezett. Julius 23-án napvilágot látott a 37/1953 M. T. sz. rendelet, amely arról intézkedett, hogy a tanácsok irányításának feladatát ezentúl a Minisztertanács látja el. A Minisztertanács hivatali apparátusában megalakult a Helyi Tanácsok Hivatala (később: Titkársága). Ennek feladata volt a helyi tanácsokkal kapcsolatban mindazon feladatokat ellátni, amelyeket eddig a Belügyminisztériumon belül az ezen célra annakidején szervezett Főosztály végzett. 1"/ A negyedik negyedévi tanácsülésekkel kapcsolatos utasitás már a Minisztertanács Helyi Titkárságától érkezett a megyékhez. Ez az uj politikai irányvonal szellemében fogant. A tanácsülés politikai-tartalmi vonatkozásait hangsúlyozza:" Az elkövetkezendő időkben - szól a körrendelet - a főfigyelmet arra kell fordítani, hogy a tanács munkája hogyan járul hozzá a kormányprogram megvalósitásához. " Felhivja a figyelmet arra is, hogy"a jövőben a minisztertanácsi határozatok, miniszteri rendeletek alapos feldolgozásával biztosítani kell, hogy a kampánymunkák végrehajt ás antul, a tanácsülésen megfelelően foglalkozzanak az egyéb feladatokkal is. Csak igy tudják biztosítani a pénzügyi, begyűjtési, mezőgazdasági feladatokkal egyidőben a dolgozók anyagi és kulturális szükségletei kielégítésének eredményes megvalósítását. 1,11 / Az 1953 nyarán meginduló politikai fordulat után tehát a tanácsülésekkel kapcsolatos elvárások is változtak: a dolog formális oldaláról a figyelem a tartalmi kérdések felé fordult. Pontosabban: az irányító munkának arra az elemére, hogy a tanács a lakosság, a dolgozó tömegek érdekében tanácskozik és dönt. Sajnos az év második felében tartott tanácsülések anyaga nem áll rendelkezésünkre. Az okt. 26-án tartott megyei tanácsülésről azonban fennmaradt egy jelentés, amelyet a végrehajtóbizottság elnöke küldött a Helyi Tanácsok Titkárságához. Ebben a következőképen értékelte az 1953 októberi megyei tanácsülést:" A tanácsülés sikerességét döntően azzal magyarázom, hogy nagyobb érdeklődésre és több, tartalmasabb hozzászólásra adott alapot a tanácsülés első napirendi pontja. A napirendi pont előadója a megyei tanács vb. elnöke volt, aki az eddigi szokástól eltérően élelmiszeripari, helyi ipari, kereskedelmi, kommunális eredményekről számolt be. .. " Jelenti, hogy az egész referátumközéppontjában a dolgozók életszínvonal-emelése állott, és ezzel kapcsolatban tárgyalásra kerültek a még fennálló hiányosságok, hogy azok kijavításával együtt megszabják a további tennivalókat is. 12/ 1953 októberében a Központi Vezetőség ülésén felmérte, hogy milyen mértékben történt meg a júniusi határozatok végrehajtása. Megállapította, hogy hatékonyabb intézkedésekre van szükség a kívánt eredmények elérése érdekében. Az 1953 októberi KV határozat anyagát a november 17-én tartott tanácselnöki értekezlet is megtárgyalta. Itt Nagy Imre miniszterelnök adott útmutatást az MDP KV határozatok és a kormányprogram célkitűzéseinek végrehajtására. Az értekezlet anyagát valamennyi szinten a tanácsok végrehajtóbizottsága, majd az apparátus dolgozói kötelesek voltak megtárgyalni. Erre szüksée volt. hiszen a helyi tanácsokra fontos feladat hárult az uj politikai irányelvek érvényesítésében. A Központi