Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1970. (Pécs, 1971)

TANULMÁNYOK, FORRÁSISMERTETÉSEK - SZINKOVICH MÁRTA: A tanácsülési jegyzőkönyvekről. (1950-1954)

Vezetőség 1953. okt. 31-i határozata hangsúlyozta, hogy a szocialista épités adott szakaszában - a szocialista gazdaság alaptörvényeinek érvényét szerezve - a politikai törekvések középpontjába a dolgozó nép életszínvonalának következetes emelését kell állítani. Ugyanakkor felhivta a figyelmet arra, hogy ez nem jelenti az állami fegyelem sutba dobását, szabadosságot, A célkitűzések megvalósitásához a tanácsoknak szoros kapcsolatot kellett teremteniük választóikkal, a dolgozó tömegekkel. A tömegkapcsolatok megteremtése azonban most már reálisabb alapokból indulhatott ki: a lakosság igényei, problémái is éppenugy közüggyé lettek, mint az állami exigenciák : a begyűjtés, adózás stb. teljesitése. A tömegkapcsolatok kiszélesítésének követelménye látszólag ugyanazokkal a szavakkal fogalmazódott meg: fokozni kell a választott szervek működését, a tanácsülések eredményességét, a végrehajtóbizottságok tevékenységét magasabb színvonalúvá kell tenni stb. A kissé már elkoptatott kifejezések mögött lévő eszmei alap és a gyakorlati munka módszereinek újszerű vonásai azonban megmutatkoztak azonban az utasításokban, amelyeket a felsőbb szervek küldtek ebben az időben a helyi tanácsokhoz. A Minisztertanács Helyi Tanácsok Titkársága 1953 decemberében kibocsátott körlevelében nyiltan kimondta, hogy a 115-1/1953 II. 4. B.M. sz. utasításában elrendelt uj módszer nem hozott fejlődést a tanácsülések tekintetében. Az a gyakorlat, hogy a felettes tanács vb elnöke adott eligazítást az alsóbb szintű tanácsok ülésének előkészítésére, korlátozta a községi (városi) tanácsok önállóságát, hátráltatta a vb-k kezdeményező készségét, hozzászoktatta a tanácselnököket ahhoz, hogy mindent felülről várjanak. A tanácsülésekkel kapcsolatban meghirdetett verseny a gyakorlatban bürokratikus formasággá vált. A tanácsülések munkájának megjavítása, a tömegkapcsolatok erősítése helyett látszateredményekre való törekvést idézett elő. Ezért elrendelte, hogy a járási, illetve községi tanácselnökök számára kötelezően tartott havi tanácsülési előkészítő értekezletet meg kell szüntetni. Ezentúl negyedévenként egyszer kell a felsőbb szintű tanács végrehajtóbizottságának értékelnie az alsóbb szintű tanács üléseit. Felhivta egyben a felettes végrehajtóbizottságok vezetőit a fokozott személyes ellenőrzésre. ("Ennek az ellenőrzésnek a célja mindig az legyen, hogy segítse a tanács és a tömegek kapcsolatának megszilárdítását. ") Végül, ugyanebben az utasitásban a Helyi Tanácsok Titkársága kimondta, hogy a tanácsülési versenyt meg kell szüntetni. 14/ 1953 decemberében még egy utasitás érkezett a Helyi Tanácsok Titkárságától: A nők körében végzett politikai munka megjavításáról. Ez elrendelte, hogy 1954 első negyedében a helyi tanácsok minden szintjén, igy a megyei tanácsülésen is meg kell tárgyalni ezt a témát. 15/ A november 17-i tanácselnöki értekezlet anyagát a Megyei Tanács végrehajóbizottsága nov. 23-án tárgyalta meg a járási tanácsok elnökeivel és titkáraival, majd ezek hasonló módon értekezletet tartottak a községi vb vezetők részére. A megyei végrehajtóbizottság tagjait, valamint a megyei apparátus osztályvezetői decemberben 2-2 járási tanácsülés előkészítésére illetve ellenőrzésére osztották be. Hasonló módszerrel foglalkoztak a járási végrehajtóbizottságok is a községi tanácsülések megszervezésével. Az 1954 január 25-én tartott megyei tanácsülésen a VB elnöke beszámolójában részletesen értékelte a decemberi és januári községi tanácsülések tapasztalatait. Ugyanakkor vázolta a megyei tanács testületi munkáját is az uj követelmények fényében. Mindaz, amit a tanácsülések előkészítésével, a vb ülésekkel, a határozatok meghozatalával vagy a végrehajtás testületi ellenőrzésével kapcsolatban elmondott, igen jól használható a tanácsok testületi munkáját vizsgáló kutató számára. Az önkritikában, amit a megyei végrehajtóbizottság beszámolója tükröz, a korábbi évek kritikája fogalmazódik meg. 1954-ben a kormányszervek figyelme elsősorban azoknak a hibáknak a kijavítására irányult, amely a korábbi években a közéleti demokratizmus kibontakozása, a dolgozók vélt vagy valódi jogsérelmeinek kinyilvánithatása terén fennálltak. Fontos feladattá vált a törvényesség biztosítása. 16/ Több intézkedés történt arra, hogy a dolgozóktól érkező panaszok, bejelentések kezelése ne formális módon történjék, hanem érdemi elintézést nyerjenek az ilyen ügyek. Már 1953 januárjában a Belügyminisztérium utasította a helyi tanácsok vb elnökeit, hogy nyomatékosan hívják fel az apparátus minden tagját a dolgozók panaszainak, bejelentéseinek lelkiismeretes kivizsgálására. A megyei tanácsokon pedig panaszügyi előadót kellett kijelölni a VB-hez érkező, vagy a felsőbb szervektől kivizsgálására megküldött panaszok, bejelentések központi nyilvántartása, és megfelelő elintézése céljából. 1953 második felében a panaszügyek annyira megsokasodtak, hogy több előadó beállítása vált szükségessé. 1954 elején a Helyi Tanácsok Titkársága szükségesnek látta, hogy az aisóbbfoku tanácsok