Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1969. (Pécs, 1969)

TANULMÁNYOK - SZINKOVICH MÁRTA: A Tanácsköztársaság földrendeletének végrehajtása Baranyában

ilyen uradalmak "hagyományos'' munkaszervezetét: "Az uradalom életében állandóan, hangsúlyozottan igyekeznek érvényesíteni a rendi formákat. Az uradalmi tiszt és a birtokos uri magatartással áll szemben cselédeivel, mintha még most is pallosjoga lenne, viszont a cselédeket ugy igyekszik paraszti illemre és alárendeló'désre szoritani, mintha azok most is robotoló jobbágyai lennének. "H A baranyai cselédség nem azért passziv, mert sorsával elégedett, hanem azért, mert az egymástól távolesó' pusztákon szétszórtan él, egy-egy uradalomban viszonylag kis számban, s az uradalmi tisztek és a jelenlévő tulajdonos, sokkal erőteljesebben tudják érvényesíteni az uri kényszert. A fő ok azonban annak az öntudatositó, szervező erőnek a hiánya, amely a cselédség elégedetlenségét az elnyomás elleni harc magasabb szintjére tudná emelni. A Hegyháton nincs olyan politikai szervezet, amely az agrárproletár és szegényparaszti érdekek képviselője lenne. A sásdi Szociáldemokrata Párt csak 1919 március 16-án alakul meg, *

2 s korábban a Földmunkás Szövetségnek sem tudunk itt szervezeteiről. Igaz, a keleti megyerészen egy sor szocialista szervezet alakul a polgári kormány idején, azonban ezek még nem jutnak el arra a fokra, hogy a falusi szegénység érdekeit is magukévá tegyék. A somogyi földfoglaló-mozgalom egy szélső hulláma mégis átcsapott Baranyába, a hegyháti járás északi szélére. A Somogyba küldött 18 gazdabiztos egyike, Békefy Géza, akit az Országos Birtokrendező Tanács a noszláni és szilfási gazdaságokba rendelt az ideiglenes rendezés végrehajtására, március 13-án irt jelentésében arról számol be, hogy "Jágónak község már megegyezett DŐry Ödön vásárosdombói bérlővel feles alapon". 13 Dőry Ödön a hg, Esterházy-hitbizomány 2732 kh-nyi részét bérelte Csikóstöttös, Hörnyék, Meződ, Tarrós, Jágónak, Gerényes és Vásárosdombó községek határában. A kormány már decemberben ajánlotta a birtokosoknak, hogy a helyzet éleződésére való tekintettel "legalkalmasabb utja volna a nép megnyugtatásának, ha a nagybirtokosok mérsékelt bérleti feltételek mellett, vagy részes gazdálkodásra már most önként átengednék földjeik egy részét olyanoknak, akik a birtokpolitikai akciók során földre számithatnak. "I

4 Akkor ennek a tulajdonosok között nem sok foganatja volt, tavasszal viszont a kirobbant földfoglalások során a kiosztott földet néhol bérletesitették, amit a parasztok ugy fogtak fel, mint ideiglenes állapotot a végleges földosztásig. A jágónakiak egyezkedése a nagybérlővel, - bár a somogyi földfoglaló mozgalom erejére támaszkodott - alapjában véve igen szolidan használta fel a törvényes lehetőséget. A falusiak egyéb földszerző törekvésével a Tanácsköztársaság kikiáltásáig nem is találkozunk Baranyában. Ez azonban nem azt jelenti, hogy több földigény nem is lett volna. Az agrárproletáriátus száma a Hegyhát falvaiban nem volt olyan jelentékeny, hogy az komoly feszitŐerőként jelentkezett volna. Általában a kisparasztok és a 10-20 holdas gazdák túlsúlya jellemzi a paraszti rétegződést. Mivel a cselédség nem mozdult, (s igy nem kellett attól félniök, hogy birtokszerző törekvéseik csorbát szenvednek) a falusi parasztság földigényei sem jutnak felszínre, még olyan helyeken sem, ahol nagy a földéhség. Ez - ugyanúgy, mint a cselédeknél - szervezetlenség következménye is, sa Tanácsköztársaság alatt bekövetkezett események mutatják, hogy mihelyt a szegénység a falusi tanácsok révén szervezetté válik, érdekeikért cselekvőleg fel is lép. X X X X X X A Tanácsköztársaság kikiáltásának hire Baranya meg nem szállt területére márc. 22-én érkezett meg. A megyei direktórium és a munkástanács tagjait a 23-án délelőtt Sásdon tartott népgyűlés választotta meg. Az újonnan megválasztott megyei vezetők, valamint a Szociáldemokrata Párt tagjai még aznap délután elindultak a környező falvakba, hogy megvigyék a hirt és megkezdjék az ideiglenes munkástanácsok megalakítását. I

5 A tanácshatalom a proletariátus győzelmét jelentette elnyomói felett, s az osztály erőviszonyok ilyen alakulása kifejeződött abban is, hogy ezekbe az első munkástanácsokba általában a falusi szegénység, a kisparasztok soraiból választottak kerültek. Azonban akkor, amikor a falu a tanácshatalom mellé állt, egyben saját érdekeit is képviselte s földigénye kielégítését várta az uj rendtől. A parasztság hangulata az egész országban általában bizakodó, várják a tanácskormány intézkedését a föld-