Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1969. (Pécs, 1969)

TANULMÁNYOK - SZENTISTVÁNYI GYULÁNÉ: Oktatáspolitikai intézkedések 1945-1946

ta indokoltnak a tanulóifjúság eltiltását a szervezettől. A cikk irója egyben felhivta a tanitókat, tanárokat, hogy nevelő munkájukban a valósághoz való közelséget tekintsék alapelvnek. Az egységes ifjúsági szervezet térhóditását nehezítették a koalíción belül kialakult MADISZelienes támadások. Az Uj Dunántúl 1945 július 8-án, az 5. oldalon ismertette egy szociáldemokrata ifjúsági funkcionárius vádjait, amely a MADISZ bűnéül rótta, hogy az a kommunista párt előiskolája. ^Erőteljessé vált a különböző pártok részéről az ifjúsági tagtoborzás. Mindez természetesen 'nein járt olyan következménnyel, hogy a MADISZ befolyása általában meggyengült volna, hiszen országos taglétszáma 1945 augusztusában meghaladta a 238500 főt, a SZIT, a FISZ a KALOT taglétszáma együttvéve sem érte el ugyanazon időpontban a 80000et. Említést érdemel, hogy befolyása a Dunántúlon gyengébb volt, mint a tiszántúli megyékben. Békés megyében 12000, Szabolcsban 13000, Borsodban 16000 volt a taglétszáma, Baranyába n 6000, Tolnában 5000, Somogyban 7000, Zalában 4500, a tanulóifjúság között pedig az átlagosnál is roszszabbak voltak a szervezési eredmények. 39 Bár közöttük is szép számban akadtak olyan ifjak, akik harcoltak a kommunista párt célkitűzéseinek megvalósításáért, élenjártak az antifasiszta és demokratikus átalakulást szolgáló feladatok megoldásában. E küzdelemben az egyetemi, haladó ifjúsági mozgalmakra is jelentős szerep hárult. Itt is először MADISZ-szervezetek jöttek létre. A szervezeti egység megbomlásával szemben kiutat jelölt az egyetemi ifjúsági vezetők 1945 nyarán lezajlott balatonlellei tanácskozása, amely az egységes ifjúsági szervezet mellett foglalt állást. A reakció különösen 1945 őszétől támadta az ifjúság demokratikus szervezkedését, s igyekezett kézbentartani szervezeteit, a pécsi PETTSZ reakciós botrányára már utaltam, Ilku Pál párttitkár 1946-ban Rajk Lászlóhoz intézett levelében sürgette feloszlatását. 40 Az egyetemi baloldali erők vívmánya volt, hogy a PETISZ helyett létrejött PEDE (Pécsi Egyetemisták Demokratikus Egyesülete) titkára és propaganda felelőse kommunista volt. A városi kommunista pártszervezet folyamatosan figyelemmel kisérte az egyetemi ifjúsági szervezetek helyzetét. Észrevételei, intézkedései bizonyitják, hogy sokoldalú teendőinek sorában lényegesnek minősítette ott is a gyorsabb ütemű demokratikus kibontakozást. Ennek egy érdekes példája a felsoroltakon tul, hogy 1946-ban vitorlázó sportfelszerelést kért az egyetemi MADISZ számára, hogy a fiataloknak szórakozási lehetőséget biztosítson. 41 Mindezek a törekvések csak lassú előrelépéseket eredményeztek, hiszen az egység megteremtésének még olyan akadályai is voltak, mint a különböző hatású kollégiumok, a DOKOSZ, a NÉKOSZ, vagy éppen az egyház fennhatósága alatt, mint a pécsi Martinovits Ignác, Ady Endre és Szt. Mór kollégiumok. A tanulóifjúság haladó ifjúsági szervezetekbe tömörítésének ügyében folyt harc ugyanazt a politikai folyamatot szemléltette, amely a haladó és visszahúzó politikai erők között a demokratikus oktatáspolitikai változtatások ügyében végbement. Az ifjúságot több oldalról érték sokszor ellentétes ideológiai és politikai ráhatások, s ilyen körülmények között a mult hatásainak száműzése, az uj nevelési célc!' érvényesítése a folyamatot lassító falakba ütközött. Az ismertetett intézkedések és jelenségek a teljesség igényének kizárása mellett is szemléltetik, hogy a felszabadulás után a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front oktatáspolitikai prog ramja is a megvalósulás szakaszába lépett. 1945 az oktatáspolitikában is uj korszakot jelölt, olyan periódus kezdetét, amely a múlttal szemben a jövő felé fordult. Az 1945-ben végrehajtott oktatáspolitikai intézkedések a felszabadulás nyomán kibontakozó népi demokratikus forradalom talaján születtek. E forradalom a korra jellemző követelményeket támasztott a kultúra területén is, s ezen belül meghatározónak tekintette az oktatáspolitikai változtatásokat. A vál toztatásoknál fő szempont volt a fasiszta, népellenes szellem elleni harc, továbbá a demokra tikus reformgondolat kimunkálása, ezen belül az iskolaszervezet demokratikus átalakításának megkezdése. Az intézkedések részben a mult bűnei ellen irányultak, másrészt alapvető reformok bázisává váltak. Demokratikus reformok szerepeltek az átalakulás központjában, de nem került napirendre az iskolák államosítása, holott az egyház feudális eredetű iskoláztatási jogának felszámolása általában a polgári demokratikus forradalom követelményei közé tartozik. Ennek oka abban keresendő, hogy a kommunista párt szembehelyezkedett mindazokkal, akik egy esetleges kultúrharccal az átalakulás, az újjáépítés fő kérdéseiről akarták a figyelmet elterelni. A továbbtanulók szociális arányainak megváltoztatására irányuló törekvések ugyanakkor tulmentek egy demokratikus átalakulást követő program keretein. Megjegyzést érdemel, hogy a