Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1969. (Pécs, 1969)

TANULMÁNYOK - GODÓ ÁGNES: Baranya megye a felszabadító harcok időszakában 1944-1945

ves nép földhözjuttatásáról. M-rcius utolsó, illetve április első napjaiban Baranya egész területén megindult a földosztás. 50 A reakció azonnal támadást inditott a reform végrehajtása ellen. Igyekezett megfélemlíteni a szegényparasztokat, hogy még nincs vége a háborúnak és ha vége is lesz, nincs joguk "bitorolni" a földet. A szovjet és a bolgár parancsnokságok azonban megerősítették a földigénylők hitét saját jövőjükben. Ha kellett karhatalommal, ahol szükséges volt földmérő szakemberekkel járultak hozzá a földreform végrehajtásához. Aztán vetőmaggal, igás ál latokkal, sőt munkaerővel is segitették az ujgazdákat a megkésett mezőgazdasági munkák elvégzésében. ^1 Baranya megye politikai életének kibontakozásában és a felszabadító hadsereghez való viszony alakulásában két körülmény is szerepet játszott. Az egyik abból eredt, hogy soknemzetiségü terület lévén, ahol a lakosságból a felszabadulást megelőző, illetve követő hónapokban több mint harminc százalék vallotta magát németnek, de jelentős számban voltak Itt Bukovinából a Bácskába, majd innen Baranyába került csángók, továbbá őslakos szerbek, horvátok, szlovénok, sokácok, stb. 52 a politikai szerveknek különös gonddal kellett ügyelniük a nemzetiségi ellentétek leküzdésére, az őszinte testvéri együttélés szabályainak kimunkálására és betartására. A demokratikus társadalmi rendért folytatott küzdelemben minden területen be kellett bizonyitani az addig háttérbe szoritott nemzetiségeknek, hogy számukra is uj, egyenlőségen alapuló élet kezdődött. Ugyanakkor el kellett választani az erős Volksbund-hatás alá került németeket a fasisztaellenes németajkú emberektől. Ez sem volt könnyű feladat. A másik politikai jellegű kérdés: Baranya déli részén december és március hónapokban két, január-februárban három állam fegyveres erőinek csapatai tartózkodtak. A felszabadító katonákhoz való viszony, különösen kezdetben, a lakosság részéről nem volt azonos tartalmú. A fasizmus rémtetteit átélt baranyaiak hálával és felszabaditóként fogadták a szovjet ka tonákat. De nem félelem nélkül. Ugyanígy tartózkodó volt magatartásuk a jugoszláv partizá nokhoz. Itt részben az 1920 eleji szerb burzsoá megszállás emléke, részben a Horthy-fasizmus bácskai terrorjának visszahatásától való rettegés játszott közre. Az első perctől ellenérzés mentes kapcsolat csak a bolgár katonákkal jött létre. Most, 25 év távlatából, amikor a felszabadító események helyes politikai értékelését már nem zavarhatják az egyéni sérelmek, tegyük helyére ennek okát. A lakosság tudatát elsősorban az a negyedszázados horthysta szovjetellenes propaganda befolyásolta, mely a második világháború időszakában szovjetellenes hisztériává fajult és fizikai félelmet fejlesztett ki az emberekben. Ennek hatása Magyarország felszabadítása időszakában mindenütt érezhető volt. Kihatott a lakosság érzéseire a magyar ellenforradalmi uralkodó osztályok nacionalista, soviniszta uszitása, mely minden szomszédos ország, igy Jugoszlávia ellen is folyt. És nem szabad elhallgatni, hogy a reakció éles partizánellenes propagandát is folytatott a "rongyosok", azaz a jugoszláv katonák ellen, akik az 1941-től folytatott népfelszabadító háború során igen sokat szenvedtek és az adott időszakban is nehéz körülmények között, súlyos élelmezési és ruházati gondokkal küzdöttek. Délbaranya és Délsomogy területe 1944 december - 1945 február között a III. Jugoszláv Hadsereg közvetlen hadtáp területe volt. A szovjet Frontparancsnokság és a helyi lakosság segitségével oldotta meg utánpótlási problémáit. A jugoszláv parancsnokságok éppen ezért különösen nagyra értékelték a magyarországiaktól kapott segitséget. Baki Ferenc, a Petőfi-dandár egykori politikai biztosának munkatársa nemrég megjelent könyvében például külön megemliti, hogy "a pécsi pártszervezet több izben fegyverrel, lőszerrel, kötszerrel, orvossággal, ruházattal és egyébbel segítette egységünket. "^

3 A bolgárokhoz fűződő történelmi barátság érzése viszont tisztán élt az emberekben. A két világháború között Horthy-Magyarország és a cári Bulgária között jóviszony állt fenn, melyet sem a közös határból adódó ellentétek, sem politikai törekvések ütközése nem zavartak. A horthysta külpolitikában ennek következtében bolgárellenes tendenciák nem érvényesültek, ami természetesen kedvezett a két nép barátságának is. A magyar reakció képviselőiben fel sem vetődött a gondolat, hogy valaha Is a szovjet csapatok oldalán bolgár katonák vegyenek részt egy demokratikus Magyarország megteremtéséért folytatott harcban. És még egy körülményt helyes felidézni. Az 1. Bolgár Hadsereg 1945. január közepén fel szabadult területre érkezett, amikor az élet viszonylag normalizálódott. A kölcsönös egymásrautaltság, a közös ellenség elleni harc érdeke és egymás segitésé-