Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1969. (Pécs, 1969)
FORRÁSISMERTETÉSEK - FÁNCSI JÓZSEF: Az útlevélügyi iratok történeti forrásértéke
József sajtmester egerági lakos Németországba, Gettó Ferenc lapáncsai kó'müves mester Hollandiába, Müller Jenő mohácsi bádogossegéd egész Európába, Bárácz Ferenc sütősegéd mohácsi lakos Európa. Ázsia és Afrika területére kért útlevelet. Weber Béla szászvári szabósegéd Parisba. Präger Olga szentlőrinci nőiszabó-segéd pedig egész Franciaország területére kér útlevelet tanulmányút céljából. Lukács József, Breuer László és Bakó István nyomdászsegéd mohácsi lakosok Csehszlovákia, Svájc, Ausztria és Németország területére kérnek útlevelet. A Magyarországi Könyvnyomdászok és 3etüöntők Segélyző Egylete igazolja, hogy nevezettek az egyesület támogatásával indulnak külföldi tanulmányútra, és külföldi tartózkodásuk alatt a velük kölcsönösségi viszonyban lévő külföldi nyomdász egyesületektől is segélyben részesülnek. 56 1934-ben ilyen tanulmányútra nem kérdek útlevelet. 6. / Értelmiségi dolgozók kivándorlása. Az értelmiségi dolgozók kivándorlása - annak ellenére, hogy a gazdasági válság éveiben nagy volt a munkanélküliség - nem emlitésre méltó. Néhán}- müszaki-értelmiségin s pár könyvelőn kivül, akiket összeköttetésük révén külföldi vállalatoknál alkalmaztak, értelmiségi dolgozó nemigen kért útlevelet kivándorlás céljából. Akik azonban rászánták magukat a kivándorlásra, azokat a nyomorúságos életkörülmények űzték külföldre. Jellemző példaként emlithető Lobi Géza pécsváradi orvos esete, aki 1930 évben feleségével együtt útlevelet kért kivándorlás céljából az Egyesült Államokba, mert amint irja "magam és családom megélhetésére szükséges anyagiakat megszerezni nem vagyok képes." A pécsváradi járás foszolgabirája jelenti az alispánnak, hogy kérelmező magánorvosi praxisa olyan gyenge, hogy abból megélhetését biztositani képtelen, s igy foglalkozásnélkülinek tekintendő. 57 IV. Tanulmányút céljából tett külföldi utazások. Voltak azonban olyanok is, akik egy tanulmányuthoz szükséges pénzösszeggel rendelkeztek, ezért külföldön nem vállaltak munkát. A cél ilyenkor továbbképzés, tapasztalatszerzés volt. Schultheisz Ferenc egerági szabósegéd a Drezdában tartott hathetes szabászati tanfolyamra, Kaiser János németbólyi lakatos-inas a németországi mittwerdai technikai iskola nyári szemeszterére Németországba ment. Preller Antal sásdi mészáros- és hentessegéd egész Európa, Törtely Fülöp vasasi lakos géplakatos szintén egész Európába kér útlevelet, tanulmányút céljára. A tejipari dolgozók közül is sokan kértek tanulmányút céljából útlevelet. Bodó János pécsváradi vajmester 1928-ban, Fleischer Arnold tejgazdasági vállalkozó és Trabert Ferenc sajtkészitő pécsváradi, valamint Wahr Károly tejcsarnok vezető nagynyárádi lakosok 1932-ben egész Európába kérnek útlevelet. Keserű Antal véméndi lakos, tejgazdasági üzemvezető útlevelet kér, hogy a Keszthelyi Gazdasági Akadémia által 1928 szeptember 29 - október 9-ig rendezett állattenyésztési- és tejgazdasági alpesi tanulmányúton résztvehessen. Nemcsak ipari, de kereskedelmi szakismeretek elsajátítása végett is mentek külföldre. Fürst Sándor és János siklósi lakos főiskolai hallgatók a bécsi export akadémiára iratkoznak be. A mezőgazdasági tanulmány céljára kiadott útlevelek közül is meg kell emliteni néhányat. Reiner Gyula gazdasági gyakornok kertészeti szakismeretek elsajátítása céljából Németországba utazik. Kalisch Ármin mohácsi földbirtokos 70 holdas mintakertészetet akart létesíteni. Hasonló kertészetek tanulmányozása céljából egész Európába útlevelet kért. A Magyar Gazdaszövetség által a gazdaifjak számára szervezett németországi tanulmányútra sokan elmentek. Dezső Rezső mérnök, fakitermelő magyaregregyi lakos a nagyobb külföldi erdő-üzemek és fatelepek tanulmányozása céljából Csehszlovákiába utazik. Sumlicz Mihály képesített fajbaromfi tenyésztő, magyarbólyi iakos 1931 májusában gyakorlati továbbképzés céljából Hollandiába, Ausztriába és Németországba utazik. Meg kell emliteni néhányat azok közül is, akik külföldön végezték egyetemi tanulmányaikat.