Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1969. (Pécs, 1969)
FORRÁSISMERTETÉSEK - FÁNCSI JÓZSEF: Az útlevélügyi iratok történeti forrásértéke
Molnár Benjamin egyetemi hallgató adorjási lakos a V. K. M. által adományozott ösztöndijas helyen angliai egyetemen folytatta tanulmányait. Albauer Gyula tanárjelölt ibafai lakos ugyancsak V. K. M.-i ösztöndíjjal a berlini Collegium Hungaricumban végezte tanulmányait. Szirom Károly geresdi lakos, bölcsészhallgató egyetemi ösztöndíjjal a heidelbergi nyári egyetem hallgatója volt. Művészeink közül is mentek néhányan tanulmányútra. Kremzier Károlyi Ernő siklósi lakos, festőművész egész Európa területére, Poch Nándor festőművész növendék véméndi lakos Ausztria és Olaszország, Bőbl Ernő zeneszerző siklósi lakos egész Európába kér útlevelet tanulmányút céljából. Hergert József mohácsi hegedűművész művészi körútra az egész világra, Révész Ilona színésznő, mohácsi lakos szintén művészi körútra Ausztria, Csehszlovákia, Szerb-Horvát-Szlovén királyságba és Romániába kért útlevelet. °° V. Állattenyésztésünk fejlesztése érdekében tett külföldi utak. A mezőgazdaságunk fejlesztése érdekében tett tanulmányutak után feltétlenül meg kell emliteni azokat az utakat is, melyek ha más módon is, ugyanezt a célt szolgálták. 1927 évben Izsa Ferenc földműves cserdi lakos tenyészmén vétel céljából Belgiumba utazott. Mostbacher Gyula földműves szederkényi lakos 1928-ban tenyészállat vásárlás céljából Svájcba kért útlevelet. Jäger János pécsváradi lakos ugyancsak 1928 évben útlevelet kért, hogy tenyészállatok bevásárlása végett Svájcba utazó bizottsághoz csatlakozhasson. (194) Metz János és Kerner Ferenc palotabozsoki lakosok 1930-ban tenyészállat vásárlás céljából Svájcba mentek. 5 ^ VI. Külföldi kereskedelmi kapcsolatok. Találhatunk az iratok közt megyénk külföldi kereskedelmi kapcsolataira utaló adatokat is. Kereskedelmi kapcsolataink főleg Ausztriával és a Balkán államokkal voltak. Hirth József cserépedény kereskedő mágocsi lakos 1906 évben Szerbiába kért útlevelet. Simonits István hajóslegény mohácsi lakos 1910 évben útlevelet kért. Mohács község elöljárósága 1910 május 23-án 1739/1910 szám alatt iktatott jegyzőkönyve szerint a fekete korsókat az országban egyedül Mohácson készítik. Jelentékeny kivitel van a Balkánra, de olyan olcsók, hogy a hajón való szállítást az árba belekalkulálni nem lehet, igy az árut dunai dereglyén szállítják. Kóbor Mihály mohácsi müasztalos - amint irja - évek óta raktárra dolgozik, mert a gazdasági pangás miatt áruját értékesíteni nem tudja. Készítményeinek a Balkán államokban volna piaca, ezért útlevelet kér. A háború következtében a balkáni piac elveszett a megye számára, s ez érzékenyen érintette iparunkat, kereskedelmünket. A háború befejezése után rögtön megindul a megszakadt kapcsolatok ujrafelvétele és uj piacok szerzése iránti akció, amely eredménnyel is járt. A megye exportja és importja révén valamennyi szomszédos, de több távolabbi országgal is kereskedelmi kapcsolatot létesített. Kubatov György mohácsi kereskedő 1923-ban a Szerb-Horvát-Szlovén királyságba kér útlevelet, mert - amint irja - "Mohács nagyközség speciális háziipari termékének a fekete agyag korsónak a legjelentősebb piaca Szerbia és egyéb Balkán államok voltak. A leszerelés óta azonban ezen piacoktól teljesen el lettünk vágva. Ennek egyenes következménye az, hogy ezen speciális iparág éveken át stagnál, a közel 20 korsós család pedig ezen egyedüli életforrásától lett elvágva." Most végre sikerült összeköttetést létrehozni és feltétlen Ígéretet kaptakarra, hogy a mohácsi korsós szállítmányok elhelyezése céljából a jugoszláv piacokat felkereshetik. A korsókat dereglyén akarják .szállítani. A Turul Edény- és Korsó Értékesítő Vállalat mohácsi cég telepvezetője 1924 évben Romániába, S. H. S. -ba és Bulgáriába utazott export megszervezése végett. Singer Emil malomipari és kereskedelmi cég üzletszerzés céljából Ausztriába, S.H. S. -ba, Csehszlovákiába és Romániába küldi egy tisztviselőjét. Joszt Jakab mohácsi gépgyáros 1923-ban a Szerb-Horvát-Szlovén királyságba kér útlevelet. Indokolásul előadja, hogy állandó üzleti összeköttetésben állt Délbaranyában és a Szerémségben lakó egyénekkel, főként cséplőgépeket adott el nekik. A békeszerződés következtében ezen üzletfeleitől elzárták.