Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1969. (Pécs, 1969)
FORRÁSISMERTETÉSEK - FÁNCSI JÓZSEF: Az útlevélügyi iratok történeti forrásértéke
sem volt betevő falatjuk, hogyan adhattak volna a kéregető cigányoknak'' Sok cigány foglalkozott teknővájással és fozőkanalak készítésével. Ezeket a falvakban élelmiszerért elcserélték, vagy pénzért eladták. A mezőgazdasági lakosság nagyobb részénél beállott nincstelens*. ettől a megélhetési lehetőségtől is megfosztotta őket. Az eddig nagyrészt velük végeztetett fakitermelési munkáktól is elestek, mert a munka nélkül maradt mezőgazdasági napszámosok nagy számban jelentkeztek erdei munkára, s jobb teljesítményük miatt inkább ezeket alkalmazták. Foglalkoztak még házalással, kupeckedéssel is, de a súlyos gazdasági helyzet következtében ezek a kereseti források is elapadtak. A helyzet évről-évre rosszabb lett, s ez végül is arra kényszeritette a cigányokat, hogy kivándoroljanak. A kóborló és szabad életmódot kedvelő cigányok nem mentek fejlettebb ipari, vagy mezőgazdasági országba, ahol pedig bő munkaalkalom nyílott volna számukra, olyan országba igyekeztek, ahol eddigi kóborló (házaió. kupeckedő) életmódjukat folytathatták. 1907-ben tömegesen kértek útlevelet a cári Oroszországba, kivándorlás céljából. Hogy miért nem előbb, abban bizonyára az orosz belpolitikai helyzet, méginkább az orosz-japán háború is közrejátszott. Petrovics István bostai lakos feleségével és hat gyermekével kivándorlás céljából útlevelet kért Oroszországba. A garéi körjegyző jelentette a pécsi járás főszolgabirájának, hogy kérelmező 1904 évben már kapott útlevelet, de nem vándorolt ki, mert az orosz-japán háború rémes hirei visszariasztották. Most fentnevezett cigánynak és családjának komoly szándéka van kivándorolni. Kéri a főszolgabírót, hogy az útlevél kiadást javasolja, hogy ekként - amint irja - "ezen élősdi népségtől községei megszabaduljanak, "51 Valamivel mérsékeltebb hangon, ir a szentlőrinci járás foszolgabirája Petrovics Lencsi cs csnládja bicsérdi lakosok útlevél ügyében. Nevezettek az útlevél kiadásához szükséges iratokat nem tudták beszerezni. A főszolgabiró jelenti az alispánnak, hogy nevezettek kóbor-cigányok és kivándorlásuk köztekintetből csak előnyös. Javasolja, hogy az útleveleket az egyébként megkívánt kellékek nélkül is adják ki részükre. (133) A kivándorlás a pécsváradi járásban Véménd, Palotabozsok és Nagypall, a hegyháti járásban Rikal, Ráckozár és Husztót környékéről nagyarányú, de kisebb mértékben úgyszólván valamenym i cigány-településről folyik. 52 1909-1922 között elenyésző a cigányok kivándorlása. 1923-ban a mohácsi Petrövics-Kolompár család kért útlevelet Oroszországba (Szovjetunió). Mivel ide nem adtak ki útlevelet, (az egész Európára kiadott útlevelekbe is beirták, hogy "Oroszország kivételével") Romániába kaptak útlevelet, ahonnan már könnyebb volt átmenni. 53 1928 évben Püspökszenterzsébetről kér négy család útlevelet a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságba, és Romániába. A pécsváradi járás foszolgabirája jelenti, hogy folyamodók távozása mindenképpen kívánatos volna, s az útlevél kiadását javasolja. 54 1929-1934 között cigány kivándorlás nem volt. 5. i Szakmai továbbképzéssel összekapcsolt munkakeresés külföldön. A munkakeresés céljából külföldre távozóknál kell megemliteni azokat is, akik ipari, kereskedelmi vagy mezőgazdasági szakismeretek továbbfejlesztése végett mentek külföldre, de külföldi tartózkodásuk alatt munkában álltak és megélhetésüket igy biztositották. Kértek ilyen célra útlevelet az első világháború előtt is. Például Ehrenfeld Imre mohácsi müszerész-segéd Németországba, Tornai Géza mohácsi géplakatos-segéd Német- és Franciaországba, Káldor Béla mohácsi szappanos-segéd Svájcba55 stb. A háború befejezése után szinte divatba jött a külföldi tanulmányút. Ennek oka nem csak a továbbképzés szükségszerűségének felismerése, hanem főként a megyében fennálló nagyarányú ipari munkanélküliség volt. Sebes Ödön siklósi timársegéd tanulmányainak kiegészítése végett Németországba megy, hogy az ottani neves gyárakban szakmábavágó gyakorlatot szerezzen. Budinácz István siklósi vaskereskedő gyakornok tanulmányait Németország egyes nagyobb kereskedő házaiban folytatja. Melter Kálmán mohácsi fonó- és szövősegéd a bajorországi Állami Szövőiskolába megy egy évre. Ludvig Mátyás és Muszman József nagyárpádi timársegédek iparukban továbbképzés céljából Németországba, Franciaországba és Hollandiába kérnek útlevelet. Remesnicsek Ferenc géplakatos és autószerelő mecsekszabolcsi lakos egész Európára kér útlevelet. Moser Péter felsőmindszenti asztalossegéd iparának jobb elsajátítása végett Olaszországba megy. Freitag