Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1969. (Pécs, 1969)

FORRÁSISMERTETÉSEK - BABICS ANDRÁS: A mecseki bányászat pécsi és baranyai levéltárokban található forrásai

r BÁBICS ANDRÁS Á mecseki bányászat pécsi levéltárakban található és baranyai forrásai (I.) Azzal a szándékkal állítottam össze néhány regionális jellegű levéltári - túlnyomóan - kőszénbányászati vonatkozású anyagról készített jegyzeteimet, hogy megkönnyítsem azoknak a munkáját, akik a mecseki szénbányászat történeti kérdéseivel kívánnak foglalkozni. Ugy gondolom, hogy rövid beszámolóm sok fáradságtól kímélheti meg őket. Jelen közlésem cime általánosságban fedi a tartalmat, mégis meg kell mondanom az alábbiakat. A pécsi székeskáptalan, valamim a pesti egyetem pécsváradi alapítványi uradalmának levéltára csak esetlegesen tartalmaz bányaügyi iratokat, viszont a pécsi Kerületi Bányamüszaki Felügyelőség és a Baranya megyei Levéltár un. Berks-levéltára már jellegzetesen bányászati levéltár. Pillanatnyilag nem foglalkozunk a korábban önálló városi levéltár általános iratai között található bányászati dokumentációval, úgyszintén mellőzzük ilyen vonatkozásban a megyei levéltár különböző jellegű iratanyagát is. Ezeket, ha módunk lesz rá, majd a későbbiekben eLemezzük. Meg keli jegyeznünk továbbá, hogy a budapesti Országos Levéltár szintén értékes dokumentációt ad területünk kőszénbányászatára nézve. Itt nemcsak az országos kormány hatóságok, mindenekelőtt a Helytartótanács levéltárát (a közgazdasági, a tanulmányi alapítványi, a referensi részlegeket), a Magyar Kamara "Montanistica" állagát, továbbá József nádor titkos levéltárát, majd később a kapitalizmus korszakának kezdete egy szakaszára (1854-1860) nézve a Soproni Helytartósági Osztály általános iratait kell figyelembe vennünk, hanem a minisztériumi levéltárakat is, természetesen azokat, amelyekhez - az idő során elég változatosan - a bányaügyek tartoztak. Az Országos Levéltárban elhelyezett és az előbb felsorolt levéltárak értékét - kőszénbányászatunkra nézve - növeli, hogy a feudalizmus korából minden levéltári forrás értékes számunkra, részben mert ezek száma nem nagy, részben pedig azért, mert szénbányászatunk hőskorára derítenek fényt. A kapitalizmus korára vonatkozólag az Országos Levéltárban olyan direkt bányászati anyagot találunk már, amely a bányák tevékenysége során maguknál az üzemeknél, vagy bányaigazgatóság keretében jött létre. Hazánk népi demokratikus korszakában ugyanis újból az előtérbe kellett helyezni azt a korábbi tervet, hogy az országos jelentőségű vállalatok levéltárait központosítsuk. Igy jött létre 1953-ban a Központi Gazdasági Levéltár Budapesten, a régi pénzügyminisztérium palotájában (Hess András tér 5.), amelyet azonban 1962-ben az Országos Levéltárban - ennek IV. osztályaként - helyeztek el. Területünkre nézve itt találjuk most a Dunagőzhajózási Társaság Pécs vidéki bányászatára vonatkozó értékes és nagy levéltárat, az Esztergom-Szászvári Kőszénbánya Rt., a Pécs-Baranya Kőszénbánya Rt., a Komlói Állami Kőszénbánya, a Salgótarjáni Kó'szénbánya Rt. levéltárait, továbbá néhány olyan bank levéltárát, amelyek bevonultak a kőszénbányászat tőkeszervezetébe. Minthogy 1911 előtt a mecseki bányavidék bányahatósági szinten a Budapesti Bányakapitánysághoz tartozott, e bányahatóságnak az Országos Levéltárban elhelyezett levéltárát is haszonnal tanulmányozhatjuk, annak ellenére, hogy iratait a második világháború utáni években nagy károsodás érte. Az Esztergom-Szászvári Kőszénbánya Rt. törzsbirtokait szolgáltató Kőszénbánya és Téglagyár Pesten cégnevü vállalat levéltárát a Fővárosi Levéltárban találjuk. A központi levéltárak fondjaival azonban bővebben nem kell foglalkoznunk, mert ezek másutt - az Országos Levéltárban - végzett munkálatok eredményeiből állnak majd az. érdeklődők rendelkezésére.