Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1969. (Pécs, 1969)

FORRÁSISMERTETÉSEK - BABICS ANDRÁS: A mecseki bányászat pécsi és baranyai levéltárokban található forrásai

1. BARANYA MEGYEI LEVÉLTÁR a/ A Berkslevéltár A Baranya megyei Levéltárban egyetlen kimondottan bányászati vonatkozású levéltári fondot találunk. Ez az un. pécsi Kincstári Bányaigazgató s ág, vagy Bányakormány levéltára, amelyet röviden Berks-levéltár néven nevezünk a Bányakormány vezetőjéről, Berks Péter (Peter Maria Ritter von Berks) kincstári bányaigazgatóról. Az igazgatóság iratanyaga ugyanis csaknem kizárólag Berks Péter tevékenységéhez fűződik. Berks 1808-ban kezdte meg működését az igazgatóság élén, amelyet egy 1807. évi rendelet értelmében állitottak fel. A levéltár iratgyüjtésének kezdete tehát igy 1808. Kivétel csupán néhány korábbi irat, amely a bányaigazgatóság felállításával kapcsolatos előzetes tárgyalásokra vonatkozik. A Kincstári Bánya igazgató s ág felállításával az volt a cél, hogy a Mecsek vidéki liászkőszénbányászat szakember irányítása alá kerüljön. A mecseki szénbányászatnak ugyanis ekkor már országos hire volt. Berks feladata mindenekelőtt a szénmedence akkor legproduktivabb és legszervezettebben dolgozó vasasi kőszénbányák felügyelete volt, amelyeket a pécsváradi alapítványi uradalom területén telepitettek. Berks azonban a kormányhatóságok segítségével a szénmedence területén birtokos többi földesúr ellenállását is leküzdötte, s igy megteremtette annak feltételét, hogy a szénmedence bányái, hatósági ellenőrzés mellett, a korszerű bányászati rendszabályok betartásával termeljenek. A Bányaigazgatóság tevékenysége tehát a bányakapitányságok tevékenységéhez volt hasonló. Hatásköre is Baranya és Tolna megyére terjedt ki, vagyis területe azonos az 1911-ben felállított Pécsi Bányabiztos s ág területével. Az iratanyag fontossága főképpen abban rejlik, hogy a mecseki kőszénbányászat feudalizmuskori évtizedeire vet fényt. Az egykori brennbergi bánya levéltárán kivül nincs még hazánkban olyan levéltár, amely a feudalizmuskori kőszénbányászatunkra nézve ilyen gazdag anyaggal rendelkeznék. Egyébként Berksnek is igen nagy érdemei vannak a magyarországi kőszénkincs feltárása terén. A mecseki szénmedence legtöbb, jelenleg is kiaknázás alatt álló mezőin már Berks szorgalmazta a termelést, és több helyen személyes érdemének tudható be, hogy a kőszénkitermelésre akadtak vállalkozók. A Kincstári Bánya igazgató s ág fondjában az alábbi bányákra nézve találunk iratokat: 1. / Pécs város területén lévő bányákra, 2. / a szabolcsi (ma mecsekszabolcsi) bányákra, 3. / a vasasi bányákra, 4. / a komlói bányára, 5. / a karászi bányára, 6. / a mázai bányára, 7. / a szászvári bányákra, 8. / a váraljai bányákra, 9. / a nagymányoki bányákra. A Berks-levéltár jelenleg 103 iratcsomóból áll. Az iratok nyelve túlnyomórészt német, kisebb mértékben latin. Magyar nyelvű irat csak elvétve található köztük. Az iratok egy részéhez, tárgyuk természeténél fogva, megállapíthatóan térképek és rajzok is tartoztak, ezek holléte azonban jelenleg ismeretlen. Az iratok egy része még a levéltárba való beszállítás előtt, korábbi tárolási helyén súlyosan megrongálódott, megfelelő technikai óvintézkedések megtétele nélkül az anyag használat közben további károsodásnak lenne kitéve. Ezért az Országos Levéltár 1970. évi tervébe iktatta a szükséges restaurálás elvégzését. Ennek megtörténte után a Baranya megyei Levéltár szakszerűen rendezi a Kincstári Bányaigazgatóság levéltárát; igy kivánja a kutatók rendelkezésére bocsátani, ugyanis az anyag jelenlegi rendezettsége nem kielégítő. Az alábbiakban tárgyi-tematikai tagolásban soroljuk fel a Kincstári Bányaigazgatóság irattárában található legfontosabb dokumentum-fajtákat.