Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1969. (Pécs, 1969)

TANULMÁNYOK - KOPASZ GÁBOR: A gazdasági válság és az Alsó-Dunántúli Mezőgazdasági Kamara 1929-1933

dákra és elősegíthetik a gabonaárak stabilizálását. A kerületi kamara növénytermesztési és talajmüvelési szakosztálya is olyan határozatot fogadott el, hogy az országnak gabonatárházakkal való behálózása szükséges a nemesitett buza értékesitése szempontjából. A bortermelők is támogatták a szövetkezés gondolatát. Hasznosnak tartották a pinceszövetkezetek létesitését, de a szervezkedéshez több állami támogatást kértek, illetve kérték a már folyósitott hozzájárulás felemelését. A kamara szőlészeti szakosztálya arra kérte a kamara vezetőségét, hogy vidéki előadások alkalmával hangsúlyozza a pinceszövetkezetek fontosságát, és folytasson minél nagyobb propagandát a pinceszövetkezetekben való tömörülésre. Láttuk, hogy a csemegeszőlő konzerválására is a kamara borgazdasági és gyümölcstermelő szakosztálya szövetkezetet kívánt létesíteni, bár először csak alkalmi egyesülést alakitottak. A kormánytól várták, hogy az egész országot behálózó szövetkezeti szervezkedést előmozdítsa. A "Hangya" szövetkezeti központ is igyekezett a termények értékesitésében a gazdák segítségére lenni. A Dél-Dunántúlon fontosnak tartották, hogy a gyümölcstermés értékesítésére is szövetkezetet hozzanak létre. A nagyobb gyümölcstermelő központokban elhatározták a termelőknek szövetkezetekbe való tömöritését. Az Alsó-Dunántuli Mezőgazdasági Kamara külön foglalkozott az összes dél-dunántuli tejtermelőknek szövetkezetbe való szervezésével is. Az 1932. év végéig több tej szövetkezetet szervezett a Dél-Dunántúlon, Tolna megyében pl. 33-at, Somogy megyében pedig 43-at. A földmüvelésügyi miniszternél is sürgette a tej szövetkezeti hálózat mielőbbi kiépítését. Javasolta, hogy rendeletileg szabályozza a miniszter, kik alakithatnak tej szövetkezetet: csak az OMTK-nak, a gazdasági felügyelőségeknek, a vármegyei gazdasági egyesületeknek, szarvasmarhatenyésztő egyesületeknek, gazdasági kamaráknak adjon a földmüve lésügyi miniszter engedélyt. Egy-egy vármegyén belül szövetségekbe tömörüljenek a tej szövetkezetek. A magyar nagyipar foglalkozzék tejszövetkezeti felszerelések, eszközök és gépek gyártásával. A kamara arra törekedett, hogy a szövetkezeti gondolathoz a megyék alispánjait is megnyerje. Az Alsó-Dunántuli Mezőgazdasági Kamara a Felső-Dunántúli Kamarával együtt a burgonya jobb értékesitése céljából - mintegy az ipari kartelleket utánozva - un. burgonyaszindikátust hozott létre. Igy remélték kihasználni az Olaszország és Görögország felé mutatkozó jobb burgonyaexportot. Eddig szervezetlenül mentek bele az exportszállításokba, a belföldi árakat pedig a kereskedők versenye rontotta le. Most a két dunántúli kamara által szervezett burgonyaszindikátus minden számitásba vehető dunántúli burgonyakereskedővel megállapodott, hogy a mezőgazdák ellenőrzésével alakitják ki a belkereskedelmi árakat és ugyancsak a termelők kapják az exportból származó hasznot. A burgonyaszindikátus végrehajtó bizottságának volt a feladata a belföldi árak szabályozása. A kereskedők részére pedig az exportburgonyának az olasz határig való szállításáért vagononként 60 pengő jutalékot állapított meg. A kormánytól olyan előnyös rendelet kibocsátását kérték, amely biztosítja a szindikátus egyeduralmát, s a kereskedők a szindikátus nélkül ne lehessenek képesek működésüket folytatni. Elhangzott olyan indítvány is az egyik kamarai választmányi ülésen, hogy javasolja az alsó-dunántuli kamara a kormánynak a "Mezőgazdasági Kartell" kötelező megszervezéséről szóló törvény kibocsátását, A kamara azonban az ilyen törvény végrehajtását a gyakorlati életben keresztülvihetetlennek tartotta, mert ez arra kényszeritette volna a mezőgazdasági termelőket, hogy terményeiket meghatározott áron alul nem adhatják el. A kartell megszervezése csak speciális szakmunkákban lehetséges, s a mezőgazdaság minden cikkére kiterjedő kartellbe nem tömörülhet. A mezőgazdasági kartellt azért is kivihetetlennek tartotta a kamara, mert a mezőgazdaság termékeit külföldön kénytelen értékesíteni, az export termények árait pedig a kartell sem diktálhatja. • Elvi és gyakorlati szempontból is lépést jelentett a szövetkezés országos kiterjesztése felé a Magyar Gazdasági Érdekképviseletek Kiviteli Egyesülésének mint Szövetkezetnek a megalakulása. Az alakulóban lévő egyesülés megkereső levelében támogatásra és üzletrészjegyzésre kérte fel a kamarát. Az elnöki tanács hozzájárulását adta, hogy a kamara egy db. üzletrész jegyzésével belépjen a Magyar Gazdasági Érdekképviseletek Kiviteli Egyesülésébe, mint Szövetkezetbe. A kamarába tömörült gazdák a gazdasági válság nyomasztó terheit már azzal is könnyíteni