Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1968. (Pécs, 1968)

OLVASÓKÖNYVÜNKBŐL - PAP László: A mohácsi csata

Ma pihenés, de holnap csata lesz! Vigyázzatok és készülje tek! Kora reggel, amint a trombitákat megfújják, teljes fegyverzetben legyetek! Egy fiatalembert lefejeztek, mert előre ment, s fejét körülhordozták a táborban. A pasa több­izben ment a padisahhoz, majd coboly, majd hiúz bőr sap­kában. " A szemtanú Dselálzáde szines leirást ad a szultáni tábor­ról, amely: "csodálatos módon rendeztetett el... az iszlám csapatai sá­tor sátor mellett telepedtek meg. ..A muszulmánok hajóin lévő és a velük szemben áUó gyaurok ágyúinak dörgés? megreszkettette a levegőt Este "sátora előtt mindenL rúdra kötött gyertyát, lámpást, vagy fáklyát gyújtott s a föld felülete olyan világos volt, mint az égboltozat a ragvo gó csillagoktól. A kikiáltók több helyen kihirdették, hogy "holnap nagy csata lesz az alávaló gyaurokkal, legyetek ké­szen!" A hit harcosai ébren töltötték az éjszakát." A csata napjának eseményeit igy kezdi a Napló: "Megszállás az alávaló hitetlenek tábora előtt. Ma a regge­li ima idején az egész győzelmes hadsereg, lóra ülvén, meg­indult s lassan-lassan, majd megállva, majd menetelve, i­kindi előtt megérkezett a mohácsi mezőre, a haszontalan gyaurok tábora elé. A pasa a rumilii sereggel elöl foglalt állást, az uralkodó pedig mögötte állott az anatolii sereggel, a kapu-khalki val és a janicsárokkal. " A kora-reggeli seregrendezésről, megindulásról valamennyi török szemtanú, illetve kortárs történetiró több-kevesebb részletességgel ir, a legváltozato­sabb számot jelölvén meg mind a török, mind a magyar sereg létszámáról, erejéről, nem szűkölködvén a saját seregükre és vezéreikre illesztett diszitő jelzők szokásos tömegében. A magyar sereg is kora reggel indult a táborból, haladt délre, az Eszék fe­lé vivő ut mentén - Brodarics leirásábói kitűnően - fejlődött fel, a mai Fe­kete Kapu tájától kiindulva, a mohácsi mezon, délnyugati tengelyirányban ha­ladva, két harcrendbe. "Ugy rendezték el a hadsereget" - irja Brodarics - "hogy az lehetőleg nagy területen legyen felállitva; ezt főképpen azért tették, hogy az ellenség ne vehessen bennünket körül... A vezérek az első csatarendben voltak, de helyük nem volt meghatározva, hogy mindig ott lehessenek, ahol szükség van rájuk. A jobb szárnyat a horvát bán vezényelte Tahy Jánossal, a balszárnyat pedig, amely az erdélyi vajda szá­mára volt kijelölve, ha megérkezett volna, Perényi Péter. .. Az ágyuk mindjárt az első csatarend mögött voltak felállit­va. A második csatarend, amelyet mi helytállónak nevezünk, s amelyben a király is volt, inkább lovasságból állott, csak

Next

/
Oldalképek
Tartalom