Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1968. (Pécs, 1968)

TANULMÁNYOK - SZINKOVICH Márta: A szabadművelődési korszak Baranyában

ezen tul a felnőtt életnek hatalmas tényezője lesz azáltal, hogy a testi kifejlődés korán tulmenőleg a szellemi éiet fejlődését jelenti,küzd a szellem elöregedése, betokosodása ellen és értelmesebb, boldogabb életet nyújt az embernek. " 5A "felnőttoktatási értekezlet" után néhány héttel Baranya megye alispánja is kézhez kapta a VKM 44. 300/VI. a. 1945. sz. körrendeletét, amely az uj iskolán kivüii népművelési tevékenység megszervezésére és beindítására szólította fel a törvényhatóságokat. A szervezési utasítás előírta, hogy a "felszabadulással megszűnt th. népművelési bizottság pótlására az alispán, illetőleg a polgármester elnökletével alakuljon meg az ideiglenes vármegyei Népművelési Tanács, amelyben a "politikai pártok, szakszervezetek, egyházak, kulturális egyesületek képviseltessék magukat és vonassanak be a törvényhatóság legkiválóbb népművelői. "6- 1945. októberében pedig napvilágot látott a minisztérium részletes tájékoztatója az iskoiánkivüli nevelés vezetőihez és előadóihoz. Ez a körlevél a népmüvelés feladatát abban jelölte meg, .hogy a községekben lévő társadalmi szervek tevékenységét fogja össze, "munkaközösségeket" alakítson ki ezekkei. A minisztériumi, illetve ennek alapján kiadott alispáni rendelkezés értelmében a jegyzők feladatává lett, hogy újjászervezzék a Horthy-korszak iskoiánkivüli népnevelési bizottságait. A népművelés helyi irányítására létrehozták az u. n. Ideiglenes Tanácsot, s ez saját kebelében megválasztotta a népművelési titkárt (ügyvezetőt). Ez a Tanács volt hivatva betölteni azt a funkciót, hogy összehangolja a különböző szervezetek "szabad kulturális tevékenységét" - ahogyan az emiitett VKM körlevél óhajtotta: "Az iskoiánkivüli nevelésnek a társadalom öntevékenységén kell felépülnie. E nevelőtevékenység ereje és sikere a társadalmi szervek közreműködésében, illetőleg együttműködésében rejlik. Éppen ezért az iskoiánkivüli nevelés vezetőinek és hivatalos szerveinek legfontosabb feladata, hogy a társadalmi ' szervek tevékenységét támogassák, s e szerveket munkaközösségi viszonyba hozzák. Az Ideiglenes, majd a végleges tanácsok abban különböztek tehát a korábbi hasonló szervezettől, hogy demokratikus alapon jöttek létre. Részt vettek benne a koalíciós pártok helyi megbízottai, továbbá egyes behívott személyek, akik szakértelmükkel segítségére lehettek a falusi vagy városi népmüvelésnek. Ez a társadalmi összefogás rendkívül széles körre terjedt ki, jóformán minden demokratikus tömegszervezetet, egyesületet és bármi céllal létrejött társadalmi alakulást magába foglalt. A megyei Szabadművelődési Tanácsban pl. a következő szervezetek voltak képviselve: MKP, SZDP, NPP, Magyar Parasztszövetség, Pedagógusok Szakszervezete, Szabad Szakszervezetek, az összes egyházak, a papnevelő intézetek, Actio Catholica, Baranya vármegye Törvényhatósági Dalosbizottsága, Háziipari Felügyelőség, a Közjóléti Szövetkezet, a Vármegyei Tisztifőorvosi Hivatal, stb. Nem csoda tehát, ha a községi tanácsok összetétele is hasonló tarka képet