Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1968. (Pécs, 1968)

TANULMÁNYOK - SZINKOVICH Márta: A szabadművelődési korszak Baranyában

mutat. Pl. : Kővágótöttösön a tanács tagjai: FKGP, NPP, Parasztszövetség, egyházközség, politikai község képviselője. Ezzel szemben Ibafán: volt uradalmi intéző, volt telepfelügyelő, irodatiszt, főintéző, orvosnő, malomellenőr, 2 aranykalászos gazda, közellátási jegykezelő, a földigénylő bizottság elnöke, az iskolagondnok és a községi tanitó alkotják a Szabadművelődési Tanácsot. A VKM VIII. ügyosztályának az a törekvése, hogy a különböző társadalmi szervezetekben folyó kulturális-nevelő munkát saját befolyása alá vonja, bizonyos fokig ellentétben állt azzal a felfogással, amely ugyanazt a feladatot az Országos Szabadművelődési Tanács kereteiben kivánta elvégezni. Karácsony Sándor 1946 március 11-én körlevélben jelenti be az Országos Szabadművelődési Tanács megalakulását, s ennek feladatául jelöli meg a kulturális öntevékenység koordinálását. "Örvendetes látni, hogy a politikai fordulat milyen nagy lendületet adott az iskoiánkivüli kulturmunkának. Az elnyomott társadalmi rétegek felszabadulva maguk vették kezükbe sorsuk irányitását, s igy művelődésük megszervezését is. Pártok, szakszervezetek, különféle szövetségek, egyesületek és társaságok fogtak hozzá az intenziv művelődési munkához. De lassanként megmozdulnak az egyházak is, főleg az egyházi jellegű ifjúsági szervezetek kezdenek nevelő munkába. És itt vannak az egyes szakminisztériumok, ezek ma mind végeznek iskoiánkivüli népnevelő munkát is. Amilyen örvendetes a szellemi életnek az a szokatlan pezsgése, ugyanolyan komoly figyelmeztetés is számunkra: ebbe a szerteágazó, gazdaságtalanul pazarló munkába rendet, összhangot kell vinniük. S ezt csak összefogással lehet elérni. A kultuszkormány bölcs döntése volt. hogy ezt az összefogó, irány itó, rendteremtő munkát nem felülről és hatalmi szóval akarja elvégeztetni, hanem az érdekelt társadalmi szervekkel egyetértésben, mintegy munkaközösségben. Ezért hozta létre az Országos Szabadművelődési Tanácsot. " Karácsony Sándor a VKM illetékes ügyosztályának tevékenységét nem illeszti bele a fenti elvi keretbe, illetve azzal kapcsolatban sommásan csak annyit mond, hogy "közvetlenül az ügyosztály látja el a szabadmüvelodés kormányzati feladatát. " A szabadmüvelodés Karácsonyi koncepciójában az "öntevékenység" szélsőségesebb értelmezéséről volt szó, mint az államigazgatási területen dolgozó (ügyosztálybeli) kuiturmunkásoknál. A Szabadművelődési Tanács elnöke nem szivesen látta a hatósági beleavatkozást a társadalom spontán kulturálódási törekvéseibe, mig az ügyosztály a demokratikus népmüvelés szilárd kereteit kivánta kiépiteni. Kétségtelen, hogy a spontán kulturális törekvések összehangolásának elve önmagában is szervezettséget igényelt, amelyre a VKM apparátusa adott módot. Ám ezen túlmenően, a szabadmüvelodés szakembereinek saját módszerbeli, s később mindinkább tartalmi elképzelései voltak, amelyek megvalósítására a szabadmüvelodés keretei között törekedtek. A társadalmi öntevékenység összehangolásától uj didaktikai elvekhez jutottak el, ahol a kulturális ismeretek elsajátításának meghatározott módszerei vagy legalábbis az erre való törekvés tendenciái domináltak. Ezek az irányelvek már tulmentek az egyszerű "összehangolás" feladatán. .Egyébként, alsóbb fokon végig az maradt a helyzet, hogy a szabadművelődési tanácsok mint társadalmi testületek nem igen szóltak bele a népművelési munka gyakorlatába. Az Országos