Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1968. (Pécs, 1968)
TANULMÁNYOK - DÁVID Zoltán: Pécs város népessége és mezőgazdasága II. József korában
széhez hasonló adatokat tartalmazott. Ezzel a város belterületének felmérése befejeződött és a szőlőhegyek adatai következtek sorban egymás után. Hazai látogatók és külföldi utazók minden korban egyaránt nagy elismeréssel adóztak a pécsi szőlők és borok kiválósága nak, 69 Fontossága az elmúlt századokban mindvégig nagy volt, s a város fejlődésében is komoly szerepet játszó, a polgárság pénzbevételeinek jelentős részét adó bortermelésről közölt pontos adatok a kataszteri felmérésnek kétségkívül legértékesebb részei. A város területén 1786-ban összesen 1461 kh kiterjedésű szőlőt mértek fel, melynél többet a dunántúli szabad királyi városok közül csak Sopronban találtunk. 70 Az egykori düiőbeosztás a szőlőhegyeket 10 szakaszra szabdalta szét, amelyek közül hatban a terület túlnyomó többségét szőlő tette ki, mig a többiben szilvásokkal és szántókkal elegyedve kisebb-nagyobb arányban részesedett. Az 1786. évi mérnöki felmérés eredményeként megállapított szőlőterület alapján a korábbi adatok megbízhatóságában joggal kételkedhetünk. Feltétlenül alacsony volt például az 1715. évi országos összeirás 932 kapásról és az 1720. é~ vi összeirás 1263 kapásról szóló adata. A kataszteri felmérés egyik bejegyzése szerint a városban egy kapás 203 négyszögöllel volt egyenlő, 7 * egy másik forrás pedig kereken 200 négyszögöllel számolt. 72 Ennek alapján 1715-ben mindössze 116, 5 , 1720-ban 158 kataszteri hold szőlőt müveitek volna, ami a kataszteri adatok nagyságrendjéhez viszonyitva a valóságosnál jóval kevesebbnek látszik. 73 Ennél több szőlőről esett emlités 1687-ben (3334 kapás), 1695ben (1622 kapás) és 1697-/8-ban (1577 kapás) is. 74 Kisebb kiegészítésre szorul a város 178S.évi szőlőterületének nagyságáról legutóbb közölt adat is (1265 kataszteri hold). 75 Az első szőlőhegy az V. szakaszként szereplő Makár hegy volt. Összes területét 343 kataszteri holdban állapitották meg, ebből 300 kh volt a szőlők kiterjedése. A kötet a felismerhetetlenségig át van javítgatva, egy-egy parcellánál olykor tíznél több név is szerepelt. (Pl. 1516/5. helyrajzi szám. ) Megosztották, eladták vagy örökölték a telkeket és az uj birtokos neve mindig odakerült a régi birtokos kihúzott neve fölé. A feltűnően sok javítás egyben az ingatlanforgalom, a szőlők adás-vételének gyakoriságát jelezte. A szőlők minőségének megállapítására nagy gondot fordítottak. Ez nemcsak a terméshozamok ingadozásából, hanem a talaj minőségére vonatkozó állandó utalásokból is kitűnik. Majd minden parcella termőképességéről olvasható valami bejegyzés. Általában a sziklás, hegyes, kopár talajt kárhoztatták az alacsonyabb hozamokért, de tekintettel voltak a Tettye áradásainak kitett vagy az utak mentén fekvő szőlők termésveszteségeire is. E mérlegelés helyenként azt eredményezte, hogy egy-egy földterület terméketlenként végleg felméretlen ma radt. A Makár hegyen is elég gyakoriak voltak az elhagyott, műveletlen, felmérésből kihagyott szőlőterületek. Az 1649/138. sz. parcellánál találtuk az első ilyen bejegyzést: "Oeder, verlassener und ungemessen verbliebener Weingarten".
