Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1968. (Pécs, 1968)

TANULMÁNYOK - DÁVID Zoltán: Pécs város népessége és mezőgazdasága II. József korában

Az ugyanitt olvasható 1827. évi ügyiratszám viszont arról árulkodott, hogy ké­sőbb a földet használatba vették. A gyakran ismétlődő hasonló minősitések ar­ra vallanak, hogy a keveset termő, sziklás, köves területek egy részét birto­kosaik időlegesen elhagyták, 77 igy ezeknek a szőlőknek sem területe, sem ter­mése nem szerepelt Pécs összesitésében. A talaj minőségének megfelelően változott a termés nagysága is. Az ellenőrzé­si jegyzőkönyv végleges adatai szerint Pécsett a kifogástalan minőségű szolok egy esztendi bortermése - középszerű esztendő termését véve alapul - kataszt­rális holdanként elérte a32 akót. Ez azonban ritka eset volt és a város határá­ban felmért 1727 szőlőparcellából ilyen termésű mindössze 22 akadt. Ugyancsak szórványosan fordult elő a 28 akós bortermés is. Annál több olyan parcellát találták viszont, amelyeknek átlagos hozamát 24 akóban állapitották meg, ezt az értéket csak a 16 akós termés gyakorisága közelitette meg. A 20, 12 és 8 a­kós termés szintén kivételnek számitott, a rendkívüli jó és a nagyon alacsony terméseredmény tehát egyaránt ritka volt. Az ellenőrzési jegyzőkönyv adatai alapján Pécs szőlőhegyeinek bortermését a 6. tábla mutatja be. 6.tábla. A bortermés nagyságának megoszlása a pécsi szőlőhegyeken. SzakaSZ 32 28 24 20 16 12 8 Parcellák száma szama . ± . , . összesen: ako termest ado parcellák sz. V. 4 1 226 ­48 ­­279 VI. ­­89 ­16 ­4 109 vn. ­­123 ­155 ­­278 IX. ­32 126 3 114 6 ­281 X. 2 ­59 ­79 ­­140 XI. 16 ­84 ­53 ­­153 XII. ­­127 ­100 ­­227 XITI. ­­110 ­53 ­­163 XIV. ­13 ­27 ­­40 XV. ­­57 ­­­­57 Összesen: 22 33 1014 3 645 6 4 1727 %-ban 1,3 2,0 58,6 0,2 37,4 o, 3 0,2 100,0 Pécs szőlőinek túlnyomó többsége tehát két kategóriába esett: 58, 6 %-uk egy esztendőben 28 akó, 37,4 %-uk pedig 16 akó bort termett. Az egyes szaka­szok közül a legkülönbözőbb termékenységü szőlőkkel a IX. szakasz (Szkókó és Bálits hegy) rendelkezett, mig a legegységesebb a XV. szakasz (Meszes) volt, ahol mindegyik parcellán 24 akó bort szüreteltek. Természetesen csak kis jelentőségű különbségekről van szó, hiszen valamennyi dűlőben a 24 vagy 16 akós termés volt a leggyakoribb. Közülük a Makár és Csurgó hegyen a

Next

/
Oldalképek
Tartalom