Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1968. (Pécs, 1968)

TANULMÁNYOK - KOPASZ Gábor: A répacukorgyártás kezdete a Dél-Dunántúlon 1837-1867

2. 000 forint volt, amelyből 500 forintot a vétel alkalmával fizetett ki, a fenn­maradó 1. 500 forintot pedig, amikor a házba beköltözött. Otskay iakócsai tiszt­tartót Linberger még kastélyosdombói eukorgyáros korából ismerte, hiszen a dombói gyár részére a Iakócsai uradalom is termelt megállapodás szerint cu­korrépát, amelyet a dombói gyár megvásárolt. Ugyancsak Otskay Antaltól vet­te meg a Iakócsai ház melletti 957 négyszögöl különtelket is 383 forintért. Az Otskaytól megvásárolt telkeket kiegészitette még ugy, hogy a szomszédos Win­disch Ferenc házához tartozó kertből is megvett egy részt. Igy megvolt már Linberger lakóháza és kialakította mellette azt a telekkomplexumot, amelyen felépítette cukorgyárát. Linberger telkének határai voltak: délről az Országút (ma Rákóczi ut), kelet­ről a Gecsemáné (ma Várady Antal) utca, északról a városfal, s ezen tul a ferences barátok kertje, nyugatról pedig Csörge Horváth János telke. Tehát az uj cukorgyári épületét a mai Rákóczi ut és a Várady Antal utca sarkán ki­vánta felépiteni. Linberger kérelmére a városi tanács - miután "az épitésbe­nl szépségre ügyelő választmány" a telekkel kapcsolatos szemlét megtartotta - az épitési engedélyt megadta. Amikor az uj cukorgyár felépült, Linberger az egész telket kerítéssel vette körül. Néhány kisebb épület, amely ugyancsak a gyárhoz tartozott, már nem fért el a telken, hanem túlesett a barátok kert­jébe, amelyek elhelyezéséhez a ferences rend hozzájárult. Amikor kész volt Linberger pécsi cukorgyára és be volt rendezve, a gyárat felszerelésével, melléképületeivel és a lakóházzal együtt 51. 000 váltóforintra értékelték. Mivel még 1840-ben is Birger Mihály pécsi városi főbiró azt jelentette a Helytartó Tanácsnak, hogy Pécsett a cukorrépát még nagyon kis mennyiségben termesztik és ezt a kevés mennyiséget is szarvasmarhák takarmányozására fordítják, Linbergernek gyára lap it ás ával egyidőben cukor répatermesztésre is kellett gondolni. Ezt ugy kivánta megoldani, hogy földeket bérelt. Összesen 19 hold répavetése volt bérelt földeken. Bérbe vett pl. Kisfaludy István megyei esküdttől a Megyer alatt két darab szántót összesen 3 és fél hold nagyságban, évi 60 aranyért és 4. 5 font cuko­rért. Linbergernek a bérlet felét, 30 aranyat azonnal ki kellett fizetni, a töb­bit pedig répatermés után. Linberger azt állitotta, hogy a termése nem sike­rült, ezért Kisfaludy pert indított ellene a városbiróság előtt. Ugyancsak kibérelt Markovich Ignác városi írnoktól 4 hold földet, szántót és rétet 6 évre. Azt ígérte, hogy a mélyfekvésü, répatermesztésre alkalmas föl­det 6 év után fűmaggal bevetve, mint rétet adja vissza Markovichnak. Azon­ban szavát az írásba foglalt contractus ellenére sem tudta teljesíteni. Két év után ezt mondta Markovichnak: Most visszaadom földjeit' és rétjét, beperelhet, ha akar. 30 . Markovich azzal vádolta Linbergert, hogy a földet kizsarolta, mert a föld nedvességét a répa mind felszívja, igy a répatermés után a legjobb föld is legyengül, elveszti termőerejét. A föld annyira leromlott, hogy senki nem a­karja bérbe venni. Linberger szabálytalanul végzett szántásával össze-vissza

Next

/
Oldalképek
Tartalom